A Wörthi-tó, a bicikli, a futás, meg szurkolók

2014-et írunk. Javában készülök a már tavaly befizetett  első magyarországi hivatalos Ironman 70.3 versenyre, mikor is jön egy lehetőség, hogy a Pulmonary Hipertension Europe (PHA) és a magyarországi Tüdőér Egylet színeiben indulhatok a klagenfurti Ironman viadalon. Ez gyakorlatilag három hónapja fixálódott le és attól a naptól kezdve izgatottan vártam a „Nagy Napot” – írta beszámolójában a váci Szaniszló Róbert.

És eljött a várva várt nap! Hozzáteszem, jóval a verseny napja előtt – ami vasárnapra esett –, már csütörtökön kiutaztam családom kíséretében, hogy feltérképezzem a terepet, kicsit akklimatizálódjak és hagyjam, hogy magával ragadjon az érzés.

A verseny előtti estén volt a kerékpárok bedepózása. Aztaaaa, én ennyi és ilyen komoly biciklit egy helyen még soha nem láttam. Élmény volt nézelődni, bóklászni a sorok között és csak figyelni, hogy ki hogy készíti fel a bringáját a nagy napra. Na de nem húzom, bedepózás, keréknyomás kiengedése, bringa letakarása estére, vacsi és alvás.

Szerencsés vagyok, hogy kint lehettem, köszönöm a PHA-nak, a Tüdőér Egyletnek és a családomnak a támogatást, büszke vagyok mindarra, amit az esemény adott és, hogy értetek is, és a jó cél érdekében is küzdhettem. (Váci Napló) ♦

Arról, hogy Róbert hogyan teljesítette a távot, milyen segítséget kapott a szurkolóktól és a családtól, a Váci Napló július 18-i pénteki számában olvashatnak.