Géza király sírját is keresik a kutatók a váci ásatások során
A váci középkori székesegyház kutatásának legújabb eredményeiről közöl terjedelmes tanulmányt a Tragor Ignác Múzeum honlapja. 2013 őszén Batizi Zoltán régész és munkatársai a váci vár területén, a ferences kolostor déli fala mellett folytattak ásatásokat. A kutatás eredményeiről a feltárás vezetője számolt be.
A 2002-ig dr. Tettamanti Sarolta vezetésével folyt feltárások eredményeként több különböző anyagú, készítési technikájú falszakasz került elő a ferences kolostortól délre levő területen. 2013 október-november folyamán az általa teljesen, tehát az altalajig fel nem tárt szelvényekben a ferences kolostor déli fala mellett volt lehetőség a kutatás folytatására.
A korábbi ásató által nem azonosított falak nagy részét sikerült keltezni. Egy 2-2,5 méter széles alapfal már korábban is ismert volt a terület közepe táján. Ez az 1474-1506-ig váci püspökként működő Báthori Miklóshoz köthető. Ő Mátyás király rokonaként és Itáliát megjárt művelt emberként Galeotto Marzio leírása szerint hatalmas költséggel építette újjá palotáját és a székesegyházát. Ennek az általa felújított épületnek egyre nagyobb részét ismerjük meg.
Jelentős támpont a feltárt részek azonosításához az a már évtizedek óta ismert felmérés, mely a 17. században készült a váci várról és a városról. Az erődítmény belsejét és falait igen részletesen bemutató munka megbízhatóságát a 2013. évi ásatás támasztotta alá – írja Batizi Zoltán. A további kutatások feladata, hogy a korábbi kutatások során előkerült falrészletek létezésére magyarázatot találjon és korukat meghatározza.
A székesegyháztól keletre egy négyszögletes alapú épület, egy kőfalú pince látszik (kézzel írt 15 szám mellett), mely belsejét dr. Tettamanti Sarolta teljesen feltárta elmondása szerint. Ezen pince és a kolostor közt néhány egymástól független, nem érintkező falszakaszt látunk. E részekről kiderült, hogy e falszakaszok összefüggenek és egy É-D-i irányú pince déli részét alkotják.
A pince török kori téglaboltozatának maradványai is fennmaradtak eredeti helyükön. A pince legalján 3,5 méter betöltést kitermelve kb. 30-40 azonos méretű ágyúgolyót és csaknem száz puskagolyót, valamint a puskagolyók készítéséhez használt öntőmintát is találtak (fenti képünkön). Az Evlia Celebi török utazó által 1664-ben említett várbeli gabona- és fegyverraktárak közül ez az egyik fegyverraktár lehetett.
A fegyverraktárnak tartható pince pusztulásakor betemetésre került. Ebben az anyagban reneszánsz faragvány, a székesegyház gótikus boltozatának részlete és hatalmas mennyiségű, itáliai reneszánsz stílusú padlótégla (a mai járólapok elődei) került elő.
Az ásatások során megtalált edények és magvak. Feltehető, hogy egy időben törkölyt tartottak a hatalmas gödörben
A feltárási terület ÉNy-i sarkában, az 1. szelvény északi részén az egykori székesegyház belsejében egy hatalmas, a korabeli felszíntől kb. 4 méter mélyen a földbe ásott, négy oszlop és deszkafal segítségével kibélelt vermet találtunk – írja Batizi Zoltán. Mivel az alján 15-20 cm vastag rétegben földdel (homokkal) kevert apró magvakat – valószínűleg szőlőmagokat – tártunk fel, valószínűsíthető, hogy egy időben törkölyt tartottak a hatalmas gödörben.
A 2013. évi őszi kutatás során a felszínre került egy temetkezés és 36 objektum. A korábban altalajnak vélt sötétbarna homokréteg elbontáskor ebből római kori kvád, római és késő bronzkori (bolerázi) leletek kerültek elő.
Figyelemre méltó az, hogy a feltárási terület nagyobb, keleti részén szinte egymást érték a római kori kvád kerámiát tartalmazó objektumok: szemétgödrök, méhkas alakú tárológödrök. Ez a várdomb korabeli igen intenzív lakottságára utal. A kerámiaanyag római koros szakértő általi vizsgálata után lehet majd a kvád időszakon belüli pontosabb időbeli lehatárolást megfogalmazni.
A kvád kori anyag mellett felfedeztek és kibontottak számos, a sötétbarna homokba ásott Árpád-kori objektumot és két Árpád-kori tűzhely részletét. (Egy részük a későbbi falak miatt megsemmisült.)
A jövőben az egyházban kutatva több tucat előbukkanása várható, hiszen a templomok belseje kiemelt fontosságú nyughely volt elődeink számára. A további kutatások során a székesegyház belsejének és környezetének megismerése a legfontosabb feladat. A munka jelentőségét növeli, hogy I. Géza király nyugvóhelyét is a székesegyházban kereshetjük. Mellette a váci püspökként elhunyt főpapok, kanonokok földi maradványai és mellékleteik jelenthetnek kiemelkedő eredményt.
A teljes tanulmány a múzeum honlapján olvasható el. (Váci Napló) ♦