Csak önnek, csak most – a szórólapos hirdetések buktatói
Akár a címben jelzett szlogent is alkalmazhatta volna (persze nem tette) az a szerelő, aki szórólapján ingyenes kiszállást és nyugdíjas kedvezményt ígért a fogyasztóknak.
Az érintett panaszos fürdőszobájában éjjelente kétóránként kellett feltörölni a vizet. Ezért szakembert hívott, azonban már rögtön gyanús volt, hiszen a hirdetőnek köze sem volt ahhoz a személyhez, aki hozzá végül kiszállt.
A Budapesti Békéltető Testülethez beadott kérelem pedig már el nem végzett, de kiszámlázott tételekről, a szerelő későbbi elérhetetlenségéről és negyvenezer forintos óradíjról szól.
A különböző kiadványokban, illetve egyéb szórólapokon szereplő hirdetések kapcsán nem lehet eléggé hangsúlyozni az alapos körültekintés fontosságát, különösen, ha valamilyen szerelési-felújítási munkálatról van szó. A Budapesti Békéltető Testülethez forduló fogyasztók beadványaiból jól látszik ugyanis, hogy a bevezetőben említett eset nem egyedi.
Tipikus például, hogy a vonatkozó szóróanyag utal ugyan a szerelő személyére, később azonban a külön kikönyörgött számlára már teljesen más cégnév kerül, holott a fogyasztó azt hihetné, hogy a hirdetésben szereplő „szakemberrel” kötött szerződést. A Testülethez forduló fogyasztók számlát-nyugtát általában csak külön kérésre kapnak – rosszabb esetben akkor sem.
Gyakori indokként szerepel a „főnöktől később megkapja” vagy a munka befejezésének későbbi időpontjára való hivatkozás, a fogyasztó pedig épp ekkor jár a legrosszabbul, ha esetleg már előleget-foglalót is átadott. Ezt később sajnos nem tudja igazolni papír nélkül. Külön vállalkozási szerződés természetesen nem kerül aláírásra és nem egyszer a panaszos csak utólag kérdezi meg a szolgáltatás árát, ahelyett, hogy már azt előzetesen egyeztetné.
Többek közt ennek köszönhetőek a több tízezer forintos óradíjak, és ezzel a fogyasztók kálváriája általában még nem ér véget.
A szerződés megkötését ugyanis a fogyasztónak kell bizonyítania akkor, ha jogait érvényesítése szeretné, azonban erre vajmi csekély esélye van az említett nyugta-szerződés hiányában. De sok panaszos már idáig sem jut el és csak a magát hirdető szakember mobiltelefon-száma és egy név áll csupán rendelkezésére, egyéb elérhetőség nem.
Postacím, e-mail cím nélkül pedig még írásos panaszt sem tud küldeni, amelyet egyébként a vállalkozás kötelessége lenne harminc napon belül megválaszolni, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/A. § (7) bekezdése szerint. A vonatkozó telefonszám pedig nem sokat ér akkor, amikor a vonal túlsó végén vég nélküli kicsengés vagy épp folyamatosan foglalt jelzés hallható.
A fogyasztók így maguk tudják a legtöbbet tenni azért, hogy ne kerüljenek még véletlenül se hasonló helyzetbe! (Váci Napló) ♦
A Budapesti Békéltető Testület hat pontban foglalta össze legfontosabb tanácsait ahhoz, hogy elkerülhessük a végeláthatatlan pereskedést és tortúrát. Erről a Váci Napló szeptember 19-i számában olvashatnak részletesen!