Nem tudja, hogyan horgászhat az idén? – Itt a válasz!

Legkésőbb februártól várhatóan minden állami tulajdonú horgászvízre kiválthatják idei állami és területi jegyeiket a horgászok. Addigra ugyanis a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) végrehajtja a csaknem 700 nyilvántartott állami halgazdálkodási vízfelületet érintő hasznosítási változtatásokat, amelyek lényege, hogy e vízterületek kezelői 2016-tól döntően horgászszervezetek lettek.

Az idén egységes állami horgászokmányt hoztak forgalomba, amely az eddigi állami horgászjegyet és a fogási naplót is tartalmazza. Az új állami horgászjegy nem drágul, a MOHOSZ pedig azt kérte tagszervezeteitől, hogy az idén lehetőleg ne emeljék a területi jegyek árait sem.

December 31-én kötötte meg a MOHOSZ és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) azokat a szerződéseket, amelynek értelmében az idéntől a MOHOSZ kapta meg 15 évre a legtöbb állami tulajdonban lévő, nyilvántartott halgazdálkodási vízterület haszonbérleti jogosítványait – közölte az agrárszektor.hu-val Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke. A változtatás azt jelenti, hogy mostantól a MOHOSZ, illetve tagszervezeti és azok tagegyesületei hasznosíthatják e vízterületeket.

A törvényi szabályozás nem a teljes halászatot, hanem a kereskedelmi halászatot tiltotta be. Így más célú halászatra továbbra is lehetőség van, ha az indokolt. Ilyen lehet például az állományfelmérő, az ökológiai vagy az idegenhonos halakat gyérítő szelektív halászat.

A MOHOSZ a csaknem 700 vízterület nagy részét a területi szövetségek horgászegyesületein keresztül hasznosítja majd, és velük január eleje óta folyamatosan egyezteti, illetve írja alá az alhaszonbérleti szerződéseket – mondta az agrárszektor.hu-nak Szűcs Lajos. Ez azt is jelenti, hogy a MOHOSZ-nak összeségében várhatóan több száz szerződést kell kötnie.

Abban nem lesz változás, hogy a horgászok ezután is érvényes állami horgászjeggyel és területi jeggyel horgászhatnak. Az állami horgászjegy azonban  – hat különféle dokumentum összevonásával – az idéntől 48 oldalas, egységes okmánnyá alakult át, amely a fogási naplót is tartalmazza. Az állami jegy tulajdonképpen a fogási napló első oldalává vált, a napló utolsó, kivehető oldala pedig a horgászegyesületi tagváltásra, illetve az eddig külön dokumentumokon kért, különböző nyilatkozatok helyettesítésére szolgál. A napló továbbra is tartalmaz egy naptárat, amelyben a horgászat megkezdését naponta kötelezően jelölni kell.

Az egységes állami horgászokmányt mostantól közvetlenül a MOHOSZ tagszervezetei forgalmazzák majd. Szűcs Lajos szerint az okmány január közepétől már elérhető lesz a MOHOSZ tagszervezeteinél, illetve a tagszervezetek horgászegyesületeinél, amelyek az alhaszonbérleti szerződések megkötésével megkezdhetik a területi jegyek forgalmazását is. Mivel sok helyen a hasznosító nem változik, többnyire nem kell új területijegy-típusokat kialakítani, így a kinyomtatás után az idei területi jegyek értékesítése is megindulhat legkésőbb január 31-től.

Az elnök szerint január végéig akár már azokon a vízterületeken is lehetnek területi jegyek, ahol új hasznosítót kellett kijelölni és új területi jegyformátumot kell kialakítani. A január 31-i dátum azért fontos, mert a tavalyi állami jegyek addig érvényesek. Január 31-ig tehát lehet horgászni az elmúlt évi állami jegyekkel, bár a horgászok addig a kifogott őshonos halakat nem vihetik el, hanem csak az idegenhonosokat tarthatják meg.

Az egységes állami horgászokmány 2200 forintba kerül majd, így azért összességében ugyanannyit kell fizetni, mint tavaly, amikor az állami horgászjegy 2000 forintba, a külön fogási napló 200 forintba került. Várhatóan érdemben nem drágulnak a területi horgászjegyek sem, mivel a MOHOSZ – tette hozzá Szűcs Lajos – azt kérte tagszervezeteitől, hogy az idén lehetőleg ne emeljenek árakat, illetve azon jegyeknél is csak minimális legyen a drágítás, ahol növekedett a horgászható vízterület.

A MOHOSZ egyébként most fő szabály szerint 15 évre adja alhaszonbérletbe az egyes vízterületeket, de olyan határozatot is hozott, hogy egy év múlva felülvizsgálhatja döntését. Ennek nyomán pedig elvonhatják a hasznosítási jogot azoktól a horgászszervezetektől, amelyek nem az alhaszonbérleti szerződés szerinti vállalásoknak megfelelően kezelnek egy-egy vízterületet.

Az általános szabályozás alól ma még néhány állami vízterület kivételt képez, mint amilyen például a több mint 100 négyzetkilométeres Tisza-tó. Itt ugyanis a vízhasznosítási jogot 2010-ben kapta meg a zömmel önkormányzati tulajdonban lévő Tisza-tavi Sporthorgász Nonprofit Kft., amely egyébként korábban perben állt a MOHOSZ-szal. Itt tehát a vízhasznosítási megállapodás 2015-ben nem járt le, hanem további kilenc évig érvényben marad.

Szűcs Lajos tájékoztatása szerint a MOHOSZ az ügyben már egyeztetett a Tisza-tavi Nonprofit Kft.-vel, amely várhatóan úgynevezett speciális jogállású tagként lép majd be a MOHOSZ-ba, így az új konstrukcióban továbbra is a Tisza-tó vízhasznosítója marad. Tavaly december közepén ugyancsak speciális jogállású taggá vált a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. is, amely ezután is a különleges rendeltetésűvé nyilvánított Balaton vízkezelője lesz. ♦