Állatorvosi tanács: kezdjük bohóchallal az akvarisztikát

A Váci Napló népszerű rovatában – olvasói kérdésekre – ezúttal a parvo-, illetve szopornyicás megbetegedések elleni védekezésről, illetve, teljesen más vizekre evezve, a tengeri akvarisztika tudnivalóiról kértünk információkat dr. Balogh Bélától, a Kedvenc Állategészségügyi Központ tulajdonos-vezetőjétől.

– Tavasz óta az országos médiában is szárnyra keltek hírek a parvo-, illetve szopornyicás megbetegedés gyakoribbá válásáról a kutyák körében, ami az idei évben magasabb számot mutat a mi tapasztalataink alapján is. Ezért sok gazdiban felmerült a kérdés, hogy milyen védekezési megoldásokat lehet ajánlani. Nos, egyrészt azon tulajdonosok számára, akik kutyusukat korábban évente csak a kötelező veszettség elleni védőoltásban részesíttették, az a javallat, hogy a jövőben úgynevezett kombinált védőoltást adassanak be kedvencüknek, mert sajnos a két említett betegség nem csupán a kölyök állatokat veszélyezteti, hanem középkorú és főleg idősebb ebeknél is nagyon súlyos bajt tud okozni.

Tehát az oltatlan kutyákat mindenképpen be kell oltatni többször is, alapimmunizálást kell végrehajtani, ami legalább két oltásból áll. Amennyiben valaki nagyon biztosra akar menni, esetleg javasolt egy soron kívüli plusz oltással megerősíteni a védettséget, tehát egy fél évnél régebbi oltást adott esetben nem árt megismételni a biztonság kedvéért – emelte ki dr. Balogh Béla.

Egy olvasónk elújságolta, hogy tengerparti nyaralásukról hazatérve gyerekeik azzal a kéréssel álltak elő, hogy tengeri akváriumot szeretnének, csak hát tanácstalanok, hogyan vágjanak bele a vállalásba.

– Fontos tudni, hogy a tengerben élő állatok az édesvíziekhez képest sokkal állandóbb hőmérsékletű és állandóbb összetételű vízben élnek, lévén, hogy a tenger az óriási víztömeg miatt úgymond kipufferolja a környezetváltozások hatásait, éppen ezért a tengeri halak sokkal érzékenyebbek a víz minőségének vagy akár a hőmérsékletének a változására. Ez azt is jelenti, hogy bármilyen nagy is egy akvárium, mégis könnyen változni tud, a természetes élőhely körülményeihez képest rendkívül instabil, és mivel rendkívül érzékeny élőlényeket kívánunk benne tartani, ezért az úgynevezett tengeri akváriumok fenntartásához sokkal több gépre, kiegészítő berendezésre, sokkal több vegyszeres kezelésre és a vízminőség állandó ellenőrzésére van szükség – hívta fel a figyelmet a szakember.

Szavai szerint tehát gyakorlatilag nem arról van szó, hogy csak simán sóval beállítjuk a kellő sókoncentrációt, hanem speciális készítményeket kell használni erre, amelyek tartalmazzák a tengervízben meglévő egyéb ásványi anyagokat is, ezt a koncentrátumot megfelelő arányban kell feloldani a vízben.

Ezen kívül nagyon fontos, hogy be kell állítani a víznek a keménységi fokát, a pH értékét, és ezt állandó szinten meg kell próbálni tartani. Úgyhogy a sima szűrés is általában kevés a tengeri akváriumokhoz, hanem szükség van fehérjeleválasztókra, baktériumokat pusztító uv-sugárzókra is. A nagyobb gépészet viszont azt a problémát eredményezheti, hogy a víz a berendezések hatására könnyen fel tud melegedni, tehát nagyon oda kell figyelni a hőmérsékletre is. Továbbá szükség van az ilyen akváriumokban úgynevezett élő kövekre is, amelyek valóban tengerből származó mikroorganizmusokat tartalmaznak, ezeknek is fontos szerepük van a vízminőség fenntartásában – folytatta a tudnivalók sorolását dr. Balogh Béla.

A tengeri halak táplálása kapcsán megjegyezte, hogy természetesen ez is speciálisabb, ugyanakkor hozzátette: nem okozhat gondot a megfelelő eleségek beszerzése, hiszen számos állatkereskedés kínál ilyen táplálékokat.

– Még egy nagyon fontos jótanács, hogy eleinte célszerű valamilyen egyszerűbb hallal kezdeni a tengeri akvarisztikát, így a népszerű Némó című animációs filmből is ismerhető bohóchal például egy nagyszerű választás lehet a kezdőknek, annál is inkább, mert ő azért mind a hőmérséklet, mind a vízminőség szempontjából nem annyira igényes, mint egyéb tengeri halak – emelte ki zárásul a szakember. ♦