Zenei program, ami fejleszti az óvodás gyerek térbeli tájékozódását
Egy óvodásoknak szóló zenei fejlesztési programnak köszönhetően a kísérletben résztvevő gyerekeknek nemcsak a tempóérzékelése, hangszínfelismerése javult, zenei kreativitása és dallamhallása fejlődött, hanem a térbeli tájékozódásuk és a szóbeli-verbális képességeik is. Az OTDK 2021 verseny 2. helyezettje, Rákóczi Barbara az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hallgatója olyan inspiráló légkört teremtett az óvodában a program során, ami egy zenészcsalád otthoni ingerközegéhez hasonló. Kutatása igazolta, hogy a zenei tevékenység révén új kapcsolatok jönnek létre és erősödnek meg a legkülönbözőbb agyterületek között.
A legjobb, amit tehetünk a gyermek zenei fejlődéséért csecsemő-, kisgyermek- és óvodáskorban, hogy a lehető legsokoldalúbb, legkülönfélébb zenei ingereket biztosítjuk neki, nem csupán hangterjedelem, de hangszín, hangkészlet és dinamika tekintetében is. Ideális esetben ez a zenei nevelés az otthoni családi élet szerves része, azonban tanulmányaiból és életkörülményeiből adódóan nem minden szülő rendelkezik olyan szintű zenei kvalitásokkal, széleskörű repertoárismerettel, hogy ezt lehetővé tegye, hívja fel a figyelmet Rákóczi Barbara, az Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2021 verseny Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekció 2. helyezettje, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hallgatója nyertes dolgozatában. Ezeknek a gyerekeknek az óvoda egy zeneileg hasonlóan gazdag, inspiráló légkört teremthetne, mint egy, a zenei műfajok és zenei aktivitások tekintetében érdekelt, zenei közeget biztosító család.
Az AVKF hallgatója kidolgozott programja során egy olyan fejlesztő zenei légkört teremtett az óvodai környezetben, ami egy zenészcsalád otthoni ingerközegéhez hasonló. 4-5 éves korú, Budapest környéki óvodás gyermekeknek szervezett 8 hónapon át tartó, heti rendszerességgel megtervezett 23 alkalmas zenei gazdagító programot, miközben bemeneti és kimeneti mérések során vizsgálta a résztvevő gyerekek zenei képességeinek, érzelmi- és viselkedéses tulajdonságainak, mozgásának, verbális és kognitív képességeinek változását. Mindeközben egy olyan szintfelmérő rendszert is előkészített, amivel felmérhető egy gyermek aktuális zenei fejlettségi szintje.
A zene feldolgozása és befogadása, az aktív zenei tevékenységek művelése olyan komplex cselekvés, amelyek új kapcsolatokat hoznak létre és erősítenek meg a legkülönbözőbb agyterületek között, indirekt módon fejlesztve magukat az egyes agyterületeket és neuronhálózatokat, de természetesen a hozzájuk kapcsolódó képességeket, készségeket is, mondta el a kutatásai eredményei alapján Rákóczi Barbara. A zenei tevékenységek így megerősítenek és létrehoznak kapcsolatokat mind az érzelmekért, a nyelvi kifejezésért, az érzelmi és viselkedéses önszabályozásért, mind a szociabilitásért, térbeli tájékozódásért vagy a mozgásért felelős régiók között is. Emellett a rendszeres és minőségi zenei befogadás, kreatív zenei tevékenységek és zenei reprodukálás a kognitív képességfejlődésre is hatással van.
A kísérleti csoport gyermekei átlagon felüli teljesítményt nyújtottak más kortársaikhoz képest a kutatás végére. A kontrollcsoporthoz és önmagukhoz képest is, a természetes érésen túl is fejlődtek a zenei képességeik, javult tempóérzékelésük, jobban felismerték a hangszíneket, zenei kreativitásuk és dallamhallásuk is fejlődött a zenei trénig hatására; de olyan szignifikáns transzferhatások is mutatkoztak a kimeneti eredményeknél, mint a térbeli tájékozódás és a beszédkészség. (Változások számokban például szókincs: 36,53% → 60,59%, téri tájékozódás: 74,53% → 86,41%, kognitív teszt: 34,11% →38,11%, ld. diagramm.) ♦