A váci vasútvonal előtt már volt egy első: a nagyszombati lóvasút

A Pest–Vác volt Magyarország első, a Pest–Szolnok a második vasútvonala. De valóban így volt? A nagyszombati lóvasút megelőzte a váci vonalat, és 1847. augusztus 20-án is átadtak magyar földön egy kisebb szakaszt – állítja kis értekezésében Kemsei Zoltán az iho.hu oldalon.

A Kossuth Lajos, és később az Országgyűlés által is támogatott Magyar Középponti Vasút Bécs és Pest-Buda között a Duna bal partján képzelte el az összeköttetést, ahogy ez az 1846-ban Pest és Vác között megnyitott első magyar gőzvontatású vasút építésével el is kezdődött. Széchenyi István és Sina György bécsi bankár ellenben a jobb parton, Sopronon, Győrön át kötötte volna össze a császárvárost Magyarország központjával.

A nagymartoni viadukt egy korabeli metszeten<br>A képre kattintva fotógaléria nyílik<br>(forrás: Czére Béla: Magyarország közlekedése a 19. században)
A nagymartoni viadukt egy korabeli metszeten.
(forrás: Czére Béla: Magyarország közlekedése a 19. században)

A Bécs–Gloggnitzi Vasút (Wien–Gloggnitzer Eisenbahn, WGB) már 1841. június 20-án megnyitotta Bécs–Bécsújhely közötti vonalát. A soproni vonalszakasz építését Sina és üzleti köre hol előtérbe helyezte, hol kihúzta a tervek közül, végül 1845 márciusában kezdték meg az építkezést a Sopron–Nagymarton (Mattersburg) szakaszon. A következő év végére három műtárgy kivételével mindenhol elkészültek az alépítménnyel.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
VÁLASZTÁS: Vásárhelyi Tamás is polgármester-jelölt

A vonal legimpozánsabb műtárgya a nagymartoni, 250 méter hosszú, húsznyílásos viadukt. A völgy fölött 18 méter magasan átívelő híd szinte teljes egészében téglából épült, és a mai napig használatban van. Az első próbamenet 1847. augusztus 2-án haladt végig a 32 kilométer hosszú vasútvonalon, de egy nagyobb eső utáni földcsuszamlás miatt a tényleges megnyitást augusztus 20-ra kellett halasztani. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!