A Szekér Színház Szerelem című darabja lehet az ugródeszka

Smál Gábor október 24-én délelőtt 10 órakor Budapesten, a Stefánia Palotában hivatásos színészekkel együtt lép színpadra. Móricz Zsigmond halálának 70. évfordulója alkalmából a Leányfalui Szekér Színház az író Szerelem című novelláskötetéből dolgoz fel részleteket.

A darab a Tökmag című jelenettel indul, egy suhanc és egy csitri rövid szerelmi története elevenedik meg, melyben Smál Gábor alakítja a férfi főszerepet. Póka Éva színész/rendező társulatával már a Váci Világi Vigalomban megismerkedhetett a váci közönség, Jókai Mór: Színészkordéj című művének utcaszínházi változata által, de Évát a Fónay – HUMÁNIA – Társulat augusztus 31-i vizsgaelőadásának vendégművészeként is láthatták.

– Két-három évvel ezelőtt Ruzicska Laci ajánlott nekem egy ügyes, jóképű, talpraesett fiút egyik műsoromhoz. Beugrása olyan jóra sikeredett, hogy a múlt héten egy újabb darab kapcsán ismét Smál Gabi jutott eszembe. Felajánlottam neki kisszínházam mostani darabjának egyik fontos férfi szerepét. A próbák alatt végig koncentrált, hihetetlenül törekedett, igyekezett. Jó érzékkel  használta  a móriczi tájszólást, megérezte a jelenet vidámságában a sejtetett drámát. Hanganyagát nem kímélve tízszer is elismételt mindent, ízlelgette a szerepet, kereste annak jellemzőit.

A legnagyobb meglepetés a partnerrel való első találkozás volt, amikor is a szöveget 90 százalékban tudta, figyelt partnerére és olykor a játék öröme és heve is már megjelent. Olyan feldobottan távoztunk, hogy úgy éreztem, igen, érdemes éveken keresztül dolgozni az ifjúsággal, hiszen az igazi magyar szellemi értékeinket majd ők fogják megmenteni. Már-már azon gondolkodom, hogy Gábort még nagyobb szereppel kéne megbízni. Büszke lehet rá Góczán Zsolt, és tanára, Ruzicska László – mondta a színész/rendező a közös munka kapcsán.

– Hogy fogadtad Póka Éva megkeresését? – kérdeztük Gábort.

– Nagyon örültem a felkérésnek, és a közös munkának. Éva ugyanazt a szellemiséget képviseli, amit mestereim, Kautzky Ervin és Kopetty Lia, habitusuk is hasonló. Hatalmas szenvedéllyel dolgozik, ami inspirál az igényes munkára. Ráadásul nagyon jó tanár és rendező, a megfelelő időben a megfelelő szavakkal instruál.

A darab kedves, humoros, egyszersmind drámai kezdő jelenetében kaptam szerepet. A viszonylag rövid jelenet alatt a karakter nagy változáson megy keresztül. A feladat színészileg kihívást jelent, az pedig, hogy új emberekkel dolgozhatok sok lehetőséget ad a tanulásra. Színész szeretnék lenni, életcélommá vált, hogy ezzel foglalkozzak, az ilyen lehetőségek pedig segítik az erre való felkészülésemet.

– Mi az útja ma a színésszé válásnak? Felvételizel a Színművészeti Egyetemre?

– Jelenleg levelező tagozaton a Budapesti Kommunikációs Főiskolán vagyok másodéves, a rádió/tévé műsorvezetés, szerkesztés és rendezés elméleti alapjait tanulom. Céljaim között nem szerepel a színművészeti, sok forrásból tájékozódtam a színész képzés helyzetével kapcsolatban, és végül úgy döntöttem, hogy nem az egyetemen tanulom meg a szakmát. Tudom, hogy rengeteget kell még fejlődnöm, de inkább magam keresem meg a lehetőségeket.

Reményeink szerint két-három év múlva már itt, Vácon is megvalósul a színészképzés, bár már most is rengeteg szakember tanít a Fónay – HUMÁNIA – Társulatban. Színészként dolgozni diplomával könnyebb, de anélkül sem reménytelen, a lehetőség mindenki előtt nyitva áll. Így is rengeteg felkérést kapok, aminek nagyon örülök.

– Milyen munkáid vannak jelenleg? És mik a terveid a jövőre?

– Szeptember végén volt Fehérvári Fruzsinával egy közös előadásunk, az Egyik sincs a másik nélkül, ami nagyon jó visszhangot kapott. November elején szeretnénk újra játszani egy színjátszó találkozón is, de a jövő évben is több felkérésnek fogunk eleget tenni. Ugyanígy az önálló estemet is viszem több helyre.

Új darabokkal is készülünk. Még ebben az évben karácsony környékén szeretnénk bemutatni Póka Évával együttműködésben Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? című művét. Szeretnénk összeállítani a közeljövőben egy vidám műsort is bohózatokból, kabaréjelenetekből a Fónay társulattal. De Bardócz L. Csabával is folyamatosan dolgozom, már többször léptünk fel együtt a városban. Nagyon szeretem a verseit, amiket ő dalban, én pedig prózában mondok el.

A fellépéseken kívül egy hangzó lemezt is szeretnék készíteni, jövő év márciusa környékén, amely az önálló estemhez hasonlóan több téma köré fog szerveződni.

Bár intézményes keretek között valószínűleg csak az engedélyek beszerzése után, a jövő évtől fog városunkban a színház elindulni, a kapcsolatok viszont már most is léteznek, jelenleg egészen a tengerentúlra nyúlnak. Időről időre megismerkedünk olyan emberekkel, akikkel, úgy érezzük, hogy szeretnénk együtt dolgozni. Az ilyen találkozások, együtt gondolkodás eredményeként eddig is számos előadás és kezdeményezés született, bízom benne, hogy ez a jövőben is így lesz – mondta Gábor.

Sok sikert kívánunk neki! (Fehérvári Fruzsuna – fotó: Cservenák Péter) ♦