Ne keressünk kifogásokat, hanem inkább JÓGÁZZUNK!

Még gyerekként került a kezembe egy könyv a jógáról. Akkoriban azt sem tudtam, mit jelent a szó, csak egy- egy érdekes kép, gyakorlat fogott meg. Ma, amikor már szinte nap, mint nap a számítógép előtt élem az életem újra találkoztam a jógával, most már gyakorlatban és bevallom megfogott. Talán azért is, mert oktatónk Sági Zsuzsi a legelején elmondta mi a lényege és mire is jó a jóga. Majd több mint másfél óra kikapcsolódás következett, melyet másnap azért izomláz követett.

– Újra divatba jött a jóga, bár korábban azért kevesebben ismerték és űzték. Szerinted mi lehet ennek az oka?

– Az emberek újra nyitottabbá váltak a nem annyira tárgyi, kevésbé kézzelfogható dolgokra, főleg a nyugati jóléti társadalmakban. Az anyagi élet kiteljesedésével természetes módon felmerül a nyitás a szellemi megismerés irányába. Magyarországon ehhez még hozzá jön – sajnos – a növekvő egzisztenciális bizonytalanság, amely lassanként begyűrűzik az élet összes területére. Így felmerül az igény egy olyan feszültségoldó módszerre, amely segít levezetni a hétköznapok alatt felhalmozódott stresszt, fizikailag és mentálisan egyaránt. A jóga teljes mértékben megfelel ennek a követelménynek, mert nem gyógyszerek, nyugtatók segítségével, hanem évezredes hagyománnyal rendelkező természetes módon fejti ki jótékony hatását, és nem elhanyagolható módon nagyon olcsón is.

– Mint jógaedző, kinek ajánlod és miért? Milyen fajtáit különböztetjük meg a jógának?

– A jóga ez vagy az a változata mindenki számára megfelelő lehet, függetlenül az életkortól, kondíciótól, nemtől. Vannak nagyobb fizikai kihívással kecsegtető irányzatok – például Ashtanga, Vinyasa -, illetve könnyebbek, mint a Hatha. A légzés szerelmeseinek ott a Kundalíni jóga, a nyugodtabb, kötött testalkattal rendelkezőknek a YIN jóga, az ülő meditációt kedvelőknek a Vipasszaná. A lényeg, hogy mindenki, aki hajlandó egy minimális erőfeszítést tenni, megtalálhatja a hozzá legközelebb álló utat. Csak elkezdeni nehezebb, ha már benne vagy, magától megy a dolog. Csak kezdd el, a halogatással csak egyre távolabb kerülsz a jóga jótéteményeitől.

– A jóga nem csak egy testedzés, hanem egy bizonyos hitvallás, életfilozófia. Mit üzen a mai embereknek?

– Azt hogy legyünk TUDATOSAK. Mindarra, ami történik velünk és körülöttünk. Hogy szellemileg frissek és érettek maradjunk, megőrizzük gyermeki látásmódunkat: ahogyan rá tudunk csodálkozni az élet hasonlíthatatlan szépségeire, egy felhőre, egy bölcsességre, ugyanakkor megőrizve megkülönböztető képességünket, elutasítva mindazt, ami káros. A kívülről, TV-ből, sajtóból, médiából megállíthatatlanul áradó haszontalan és gyakran hamis információtömeg hatásainak – belső ellenállásunkat megerősítve – ellen tudunk majd állni a gyakorlás segítségével, így teljesebb és boldogabb, stresszmentesebb életet élve. És, ami a legfontosabb: egészségesen, mert egészséges test nélkül minden egyéb életöröm veszít a fényéből.

– Ha valaki úgy dönt, hogy szeretne jógázni, mi az amire figyelnie kell?

– Két dolog a legfontosabb. Az egyik hogy ne halogasson, ne keressen kifogásokat hogy „miért ne” – túl öreg vagyok, túlsúlyom van, nem vagyok elég hajlékony, kinevetnek stb. -, mivel ezek mind csak az elme trükkjei az elodázásra, és megoldás helyett a problémák elmélyítését célozza. A másik, hogy ne törődjön azokkal a külső hatásokkal, a lebeszélni kívánó „jóakarók” tanácsaival, akik el akarják téríteni a céljától. Ha Kolumbusz Kristóf hagyta volna magát korának szakértőitől befolyásolni, kis túlzással, ma nem repülhetnénk New Yorkba megnézni a Szabadság-szobrot. Válasszunk hát magunk mellé olyanokat, akik inspirálnak, „húznak” magukkal, ahelyett hogy holtteherként a saját problémáikkal terhelnek meg, akadályozva a fejlődésünket. Ja, és BÁTORNAK is kell lenni, anélkül nem megy. A jóga gyakorlása önmagunk ismeretlen, felfedezetlen területére vezetnek, szükség lehet egy jó vezetőre, és jó adag kitartásra is. (Furucz Anita) ♦