Álmok a váci termálvízről: már megfúrtuk, hát fúrhatjuk
Az interneten imitt-amott fellelhető egy rövid tájékoztató, amely szerint “az itteni fürdő vize kálcium-magnézium-hidrogén-karbonátos kloridos termálvíz, mely összetételénél fogva idegfájdalmak esetén bír jótékony hatással”. A termál azonban a hétköznapi szóhasználatban valóban meleg vizet jelent, a váci pedig legfeljebb 29 fokos, még nyáron is. Jelenleg, a téli időszakban a sátorral fedett medence vizét gázzal melegítik.
Orbán Ákos, a strand korábbi vezetője még 2010-ben készített egy tanulmányt, az ebben szereplő adatok szerint 2007-ben már több mint 12, a következő esztendőben pedig 16 millió forintot költött a város a gázszámlára. Az idei évre a strand várhatóan mintegy bruttó 25 millió forintot fizet ki erre. Lapunknak elmondták: a hűvösebb nyári napokon is működtetni kell a vízmelegítő kazánt.
A strand kútját a hatvanas évek végén fúrták. 1986-ban azonban valamilyen akadály hatolt be a csőbe mintegy 470 méter mélységben, s ez gondokat okoz a víznyerésben. Emiatt szükséges volt egy alapos vizsgálat, amelyet végül a Geo-log Kft végzett el. Szongoth Gábor, a cég ügyvezető igazgatója lapunknak azt mondta: nagy a valószínűsége annak, hogy a több mint ezer méter mélységből feltörő víz talphője legalább 40-42 fokos. Ám pontos adatot csak a kutak tisztítása és a 470 méteren lévő akadály eltávolítása után lehetne mondani.
Más vélemény szerint felesleges egyetlen forintot is a további vizsgálatokra költeni. Fehér Tamás geológus a Váci Polgárban az idén nyáron publikált cikke szerint a Duna üledékei az évi középhőmérséklettel nagyjából megegyező hőmérsékletű vizet szolgáltatnak. Két alkalommal kutatták meg a város területe alatt található karsztos képződményeket víznyerési szempontból (strandfürdő, B-58, 1969, valamint kórház, K 73, 1979). Ezek a kutak bőséges, de csak 25-27 Celsius fokos hőmérsékletű vizet szolgáltattak – állapítja meg a szakember.
A külterületeken, elsősorban délen látszott remény arra, hogy ott magasabb hőmérsékletű vízre bukkanhatunk a mélyben a karsztos tárolókő-zetben. “Sződ, Göd, Őrbottyán és Vácrátót közelében helyi geofizikai módszerekkel kimutatott, fiatalabb üledékekkel fedett alaphegység-kiemelkedésekre települtek a fúrások. Ezek közül eredményes szénhidrogén kutató fúrásnak mindössze az őrbottyáni (egykor Őrszentmiklós) bizonyult. Gödön később hasznosították a melegvizet termálfürdő céljára” – olvasható a cikkben.
Fehér Tamás megállapítása szerint a meleg vizű karszt a környéken mindenütt fedett, úgy a Börzsöny és a Visegrádi-hegység, mind az Alföld és Gödöllői-dombság felé. A karszt bővizű, a város közigazgatási területén a Naszály környékét kivéve nagyjából 1000 méter mélységben helyezkedik el. A kitermelt víz és a vízadó kőzet hőmérséklete között általában 3-5 oC különbség mutatkozik megfelelő vízkitermelési körülmények között. Ezért 30-35 oC körüli kitermelt vízre és 35-40 oC fúrástalp körüli kőzethőmérsékletre lehet számítani a város közigazgatási területének déli részén, Sződ község közelében.
Az, hogy mennyi az úgynevezett talphőmérséklet, egyáltalán nem mindegy. Az origo egy cikke szerint a Föld középpontja felé haladva, 1 kilométerenként átlagosan 30 Celsius fokkal emelkedik a hőmérséklet. A magyarországi átlagos geotermikus gradiens 5-7 Celsius-fok között mozog, ami a világ átlagos értékének 1,5-2-szerese. Ez azt jelenti, hogy Magyarország területén, a Föld belseje felé haladva, 100 méterenként a hőmérséklet átlagosan 5-7 Celsius-fokkal emelkedik. Ha ezt elfogadjuk, akkor Vácott nem 40, hanem sokkal forróbb víznek kellene lennie mintegy 1000 méter mélységben.
Ám ez csupán az elmélet, a valóság ennél sajnos sokkal rosszabb. Ma úgy látjuk, nem érdemes újabb kutak fúrásával próbálkozni a város területén, pedig a termálvízzel nagyon sokat nyerhetnénk. Így azután Vác soha nem lesz termálvíz-hatalom. Ha mégis valódi meleg lubickolásra vágyunk, kocsiba kell ülnünk és útra kell kelnünk. (Furucz Zoltán) ♦