Nincs láng, nem is füstöl, mégis fűt a hatalmas kazán

komposztkazánLáttak már olyan kazánt, amelyben nincs láng, azaz nincs égés, így nincs se füst, se károsanyag-kibocsátás, se hamu? Nos, van ilyen, állítólag több is a világon. Egerszalókon Tőgyi Balázs, a fiatal mérnök ugyanis épített egyet. Méghozzá egy működőképeset.

– A történet még 2012 őszén kezdődött – mesél a gondolat megszületéséről a heol.hu tudósítójának. – Úgy döntöttem, otthagyom a „mókuskereket”, s fenntartható, környezetbarát megoldásokkal kezdtem foglalkozni. Akkor építettem az első komposztkazánt, amelynek lényege, hogy a szerves anyagok humusszá alakulásakor hő keletkezik.

Ezt az eddig ki nem használt energiát igyekezett hasznosítani. A sok munkával persze, kudarc is járt. A kazán sem úgy működött, ahogyan elképzelte, s méréstechnikai nehézségekkel is küzdöttem. Végül tavaly decemberben megépítette a másodikat, amely immár nemcsak egy nagy valami, ami áll a kertben, hanem hőt is termel.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Valóban kis, fehér kukacok lennének az eperben?

Tőgyi Balázs egerszalóki komposztkazánja 40 Celsius-fokos melegvíz előállítására képes, tehát tökéletesen alkalmas padló- és falfűtésre is.

Tőgyi Balázs egerszalóki komposztkazánja 40 Celsius-fokos melegvíz előállítására képes, tehát tökéletesen alkalmas padló- és falfűtésre is. FOTÓ: GÁL GÁBOR

A szerkezet egy hatalmas, három méteres átmérőjű, két méter magas henger, első ránézésre olyan, mintha valaki épített volna egy tárolót, hogy legyen hová tennie a levágott füvet, bozótot. Az igazságtól mindez nem is áll olyan távol, hiszen – mint Balázs elárulja – 12-13 köbméternyi komposztot, azaz nyers faaprítékot, leveleket, konyhai hulladékot és lótrágyát tett a kazánba. No és persze, kábeleket, valamint hőérzékelőket. A henger közepén egy spirál alakban elhelyezett, padlófütéscsőből készült hőcserélő található, amelynek ki- és bemenete egy fűtési rendszerre csatlakozik, a szükséges vizet pedig egy szivattyú mozgatja.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Valóban kis, fehér kukacok lennének az eperben?

– A rendszer napi 30-50 MJoule hőt termel, azaz egy nap alatt 300 liternyi 5 Celsius-fokos vizet 45 fokra tud melegíteni – árulja el. – Persze, mindez fejlesztéssel, a komposztkazán hatásfokának javításával fokozható. Természetesen felmerül az is: mi a fiatalember célja a komposztkazánnal. Pontosabban „csak” fűteni akar vele, vagy pénzt is keresni.

Valójában nem új találmányról van szó. Egy XX. század derekán élt francia erdész, Jean Pain az ötletgazda, igaz, ő aljnövényzetet használt fel. Található a Földön működő komposztkazán Németországban vagy éppen Szeged mellett.

Tőgyi Balázs úgy fogalmazott: a komposztkazán a biomassza egyetlen valóban fenntartható, környezetbarát energetikai hasznosítása. Lévén ha szétbontják, a végtermék humusz, amely kiválóan felhasználható a kertben, mezőgazdaságban. Elmondta: természetesen nem elég megépíteni a kazánt, gondozni is kell azt, mint a jó kertésznek, fenn kell tartani az életkörülményeket a baktériumok számára.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Valóban kis, fehér kukacok lennének az eperben?

Akik pedig netán attól félnek, hogy a trágyával locsolt komposzt bántaná az orrukat, azok számára igazán megnyugtató lehet, hogy szó sincs ilyenről. Sőt, inkább az eső utáni erdőhöz hasonlítható az, amit érzünk.

Ha Vácott valaki szeretne ilyen vagy ehhez hasonló élő hőtermelő rendszert kialakítani, az interneten bőven talál útmutatást. (Váci Napló)

14 napos próbaolvasás!
Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments