Pest megye: többen dolgoznak, de még hat a válság

Biztató az ipari beruházások növekedése, és több feldolgozóipari ágazat teljesítménye – összefoglalót közöl a megyeháza honlapja a KSH 2013. évi utolsó negyedéves adatai alapján.

Pest megye gazdaságára az elmúlt három évben folyamatosan jellemző volt a kedvező és kedvezőtlen hírek váltakozása. Nem volt olyan negyedév, amikor egyöntetűen pozitív vagy negatív irányú változásokról lehetett volna beszélni. Így az elmúlt három évet sokkal inkább egy útkeresés jellemezte, ahol a makrogazdasági adatok és egyes ágazatok ingadozó teljesítménye volt látható.

Biztató, hogy ezzel egy időben növekedésnek indult a foglalkoztatás és csökkent az álláskeresők száma. Az év végére a munkanélküliségi ráta jelentősen visszaesett, 8,5 %-ra, a munkanélküliek száma 50 ezer főre, a nyilvántartott álláskeresők száma 33 ezer  főre mérséklődött (ez 19 %-os csökkenést jelent éves összehasonlításban). A pályakezdők és a 25 év alatti álláskeresők száma is csökkent (9,1 és 19,2 %-kal).

A foglalkoztatottak száma ezzel szemben egy év alatt 21 ezer fővel bővült, elérte az 534 ezret, és a foglalkoztatási ráta is 55,1 %-ra emelkedett. A bruttó és a nettó átlagkeresetek az elmúlt egy évben is emelkedtek (4,2 és 5,6%-kal). 2013-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 213 ezer 600 forintot tett ki, ezzel Pest megye a 6. volt a megyék rangsorában.

A válság előtti időszakkal összevetve a gazdaság persze még nem tért magához teljes mértékben. A beruházási volumen is csak durván kétharmada a válság előtt mért értéknek. Ez akkor is jelentős elmaradás, ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi beruházási boom volumenének jó részét olyan ingatlanfejlesztések, kereskedelmi, ipari és lakáscélú építkezések adták, melyek jó része nem bizonyult megalapozottnak, illetve fenntarthatónak.

A munkanélküliség is óvatosságra int, hiszen a Pest megyei ráta éveken keresztül az egyik legalacsonyabb volt a megyék között, és az év végi fellendüléssel együtt is még mindig csak a hatodik legjobb az országban. A foglakoztatás növekedésétől egyelőre elmaradó mértékben emelkedik az alkalmazotti létszám (sőt, éves összevetésben még csökkent is), ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak egy része más helyen (Budapesten, más megyében, vagy külföldön) és módon vállal munkát.

A Pest megyében regisztrált vállalkozások száma például tovább emelkedett, az év végére meghaladta a 199 ezret.

Az ipari termelés 2,5 %-kal csökkent, a legalább 50 főt foglalkoztató feldolgozóipari vállalkozások termelése pedig csak 0,3 %-kal nőtt. Az is tény azonban, hogy a Pest megyei gazdaságnak kézzelfoghatóan erős, ígéretes szegmensei vannak. A feldolgozóipar egyes ágazatai nem csak a negyedéves összehasonlításban teljesítenek jól, éppen ellenkezőleg, az elmúlt három év összegzése alapján egyre markánsabban kirajzolódik egy mély, alapvető átrendeződés.

Ezek a változások elvileg összhangban vannak a várakozásokkal, melyek a megyei gazdaság modernizációjára vonatkoznak. A feldolgozóipar egészére jellemző például, hogy a hazai értékesítéssel szemben egyre nagyobb az export részaránya. A szerkezetváltás azonban feszültségekkel jár.

A lakásépítés továbbra is igen alacsony szinten áll, 2013-ban mindössze 1414 lakást építettek, ami fele a korábbi évben épült lakásoknak.

A turizmus növekedése töretlenül folytatódott: 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyeken 7,8 %-kal nőtt a vendégek és 8,2 %-kal a vendégéjszakák száma (437 ezer vendég és 840 ezer vendégéjszaka). Az országos növekedési ütem ennél kisebb volt: 5,3 % és 4,6 %. Pest megyében a forgalom több mint 70 %-át a belföldi vendégek adják; számuk és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma egyaránt 9,2 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégek száma 4,2 %-kal, a vendégéjszakák száma 5,7 %-kal emelkedett.

Kiemelést érdemel a Lengyelországból érkező vendégek számának növekedése (27,2 %-os növekedés), a vendégéjszakák tekintetében pedig ugyancsak Lengyelország, valamint Hollandia, Csehország, Svájc és Ukrajna. A legnagyobb küldő ország továbbra is Németország, majd Románia és Lengyelország; a tengerentúlról pedig a Koreai Köztársaság. (Váci Napló) ♦