Megváltozott öröklés: új elemek a törvénykönyvben

Már most látszik, hogy az új Ptk-ban a lehetséges kitagadási okok között szereplő durva hálátlanság fogalma örökösödési vita esetén nehéz helyzetbe fogja hozni az igényérvényesítőket és a bíróságot is – mondta a közrádió Napközben című műsorban Kiss Márta, a Budapest Környéki Törvényszék kollégiumvezetője.

Fontos változásokat hozott az öröklés rendjében is az idén március 15. óta hatályos új Polgári törvénykönyv (Ptk.), a végrendelkezéssel, végintézkedésekkel kapcsolatban számos részletszabály módosult.

Hegedűs István örökösödési ügyekre szakosodott jogász a Napközben csütörtöki adásában azt mondta, az egyik legfontosabb változás, hogy az özvegyi haszonélvezet jelentős korlátozás alá esett.  Mivel sokan házasodnak kétszer vagy többször is életükben, méltánytalan volt a leszármazottak számára, hogy a túlélő házastárs a teljes hagyatékra özvegyi haszonélvezeti jogot szerzett.

Az új Ptk. ezt az utolsó közös lakásra és a benne lévő vagyontárgyakra korlátozta, tehát egyéb hátrahagyott vagyontárgyak, mint például autó vagy nyaraló haszonélvezeti joga nem jár a túlélő házastársnak. Utóbbiakat a törvényes örökösök kapják meg és használhatják korlátozás nélkül.

Az új Ptk. azoknak a hagyatékára vonatkozik, akik március 15. után hunytak el. Ha a végintézkedés a törvény hatályba lépése után kelteződött, akkor az új szabályokat kell alkalmazni, ha előtte, akkor a régieket. Az örökösök, ha az új szabály hatálya alá esnek, esetleg megállapodhatnak abban, hogy a régi előírásokat alkalmazzák, ennek egyik formája a közjegyző előtt kötött úgynevezett osztályos egyezség – tette hozzá Hegedűs István ügyvéd.

Kiss Márta bíró, a Budapest Környéki Törvényszék Polgári Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője kiemelte, korábban a túlélő házastárs haszonélvezeti jogának korlátozásáért, megváltásért indított per tipikusnak számított. A törvényi változások miatt azonban ez a pertípus a jövőben valószínűleg elenyészik.

A végrendeletek is sokszor kerültek a bíróság elé, például, mert nem volt beszámítható, illetve cselekvőképtelen volt az örökhagyó, és sok volt az alaki hibás dokumentum is. Hozzátette: a Budapest Környéki Törvényszék statisztikái szerint a polgári perek körülbelül 10 százaléka öröklési jogvitákkal kapcsolatos.

http://httphu.tdf-cdn.com/4638/_demand/007807f8_6415353.mp3

Az új Ptk. új kitagadási okokat is megnevezett, ilyen például a nagykorú gyermek durva hálátlansága. Kiss Márta szerint már most megjósolható, hogy ez nehéz helyzetbe fogja hozni az igényérvényesítőket és a bíróságot is. Ugyanúgy, mint a többi bizonytalan jogi kategória esetében, a bírói gyakorlatnak kell majd tartalommal megtölteni a fogalmat. Mindig az adott körülményeket figyelembe véve, a család viszonyainak konkrét ismerete alapján kell megítélni, mi az a durva hálátlanság – hangsúlyozta Kiss Márta.

Hegedűs István ügyvéd szerint erről a kategóriáról lehet szó például, ha valaki nem hívja meg szülőjét az esküvőjére, nem tájékoztatja arról, hogy unokája született, esetleg azt teljesen elzárja tőle, vagyis, ha a nagykorú gyermek megszakítja a szokásos családi bizalmi viszonyt.

További kitagadási ok, ha az örökhagyó például idős korára, egészségi állapotára tekintettel jogosult lenne az úgynevezett tartásra, amit az örökös nem teljesít – tette hozzá a Kossuth Rádió műsorában az örökösödési ügyvéd. ♦