Mostanában már gyakran erős köd fogadja a reggel ébredőket, s ha valaki a város környékéről indul munkába, azt tapasztalja, hogy miközben a környező településeken már süt a nap, a Duna vonalában vastag szürke pára hömpölyög.
Néhány napja az egyik legnépszerűbb időjárási oldal, az Időkép Nyulasban felállított webkamerája megörökítette, hogyan mozog a köd a város felett. Érdekes így látni azt a folyamatot, amelyet lassúsága miatt soha nem tudunk igazán értelmezni, főleg, ha nem kívülről, hanem belülről figyeljük.
A köd a levegő páratartalmának egyik megjelenési formája. Lényegében olyan réteges felépítésű felhő, melynek alapja a földfelszínt éri. Köd esetén a látótávolság 1 km-nél kisebb. Ha a látástávolság ennél több, akkor a jelenséget párásságnak nevezzük – írja a wikipédia.
A köd a levegőben állandóan levő vízgőz, vagyis páratartalom kicsapódási formája. A levegő ilyenkor annyira lehűl, hogy hőmérséklete megközelíti a harmatpontot, és ennek következtében a páratartalom kicsapódik. A kialakuló vízcseppecskék mérete mintegy a milliméter ezredrésze, ezért lebegnek a levegőben. A vízcseppekből kialakuló pára a levegő átláthatóságát rontja.
Felhő és köd között nincsen lényeges különbség, például a hegyet burkoló köd alulról felhőnek látszik. (Váci Napló) ♦