„Dizájner” előadás Vác két középiskolájában a drogokról

A november jól megcsípett odakint, jólesik melegedni itt a modern világos előadóteremben. Elől testes férfi áll, fiatal szempárok néznek rá.

„Használt közületek valaki már drogot?” – csend, a szemek kerekednek… „Elnyomott már valaki közületek joint-ot? – mosolyra húzódó ajkak, fokozódó csend… „Hallott már itt valaki olyanról, hogy valaki barátjának a rokona drogozott?”… „Senki…” Az ifjú hallgatóság angyalszárnyai finoman suhognak, glóriáik vakító fénye lassan halványul… Az előadó felnevet, kuncogások itt-ott.

Így kezdődött el az SOS Egyesület a Szenvedélybetegekért és a Váci Közéleti Egyesület közös drogprevenciós előadása Vác városának illusztris középiskolájában. Szerdán két helyen is sor került a rendezvényre.

Ha a tanulók drogkérdésben mégoly ártatlanok is, az SOS Egyesület két munkatársa évtizedes drogos múltat hagyott maga mögött. Céljuk bepillantást adni a kábítószerek kifelé vonzónak mutatkozó díszletei mögé.

Kántor Mihály tízéves „elszállás” után, 25 éve absztinens. Szakmai előadásában a marihuanára és a dizájner drogokra koncentrál, mert ezek a legnépszerűbbek ma Magyarországon.

– A fű, ha nem is okoz drámai leépülést, az ember személyiségét egysíkúvá teszi, a használója gyakorlatilag egy növény körül forog, és ha még nincs stabil életvezetése, személyisége, akkor feltehetően nem is fog kialakulni. Az anyag rövid pórázon, „kenderkötélen” tartja fiatal használóját.
A dizájner drogok pedig gyakorlatilag emberkísérletek. Többismeretlenes egyenlet, orosz rulett- szerűség.

Ezután sorolja. A használó

1. nem tudja, mit juttat a szervezetébe,
2. nem ismeri (az orvosok sem) a drog hatásmechanizmusát,
3. nem ismeri, hogy az ő szervezete hogyan reagál arra az anyagra,
4. ha baj van, nem tudja, mit kell tenni (az orvosok se nagyon, mivel nincs tapasztalat a folyton változó szerek lehetséges hatásairól),
5. a dizájner drogok hosszú távú hatásai tökéletesen ismeretlenek.

Így bármilyen olcsó, „könnyen beszerezhető” a „Mefi” a „’Serotoni”, a „Gina”, a „Spice”, a „Zene”, ezek az információk nagyon határozottan a NEM felé billentik a felelős döntés mérlegnyelvét.

Ha bent van a drog a testben – innentől viszont megszűnt a szabad döntés, a választás.

Márk Tibor hét éve szakított a drogokkal. Sorsa megrázó és felemelő is egyben. Gyógyszerek, fű, kokain, heroin, LSD – mindezt használta. Lakott az utcán, majd néhány hét múlva budai elitpolgárrá avanzsált, aztán újból le… Tudatosan lökte magát a sír felé, míg csakúgy, mint a másik előadót, Jézus Krisztus örömhíre meg nem állította.

Tibor vidáman, egyenesen, önsajnálat nélkül beszél, feloldva a hallgatóságot is, akik egyre többet kérdeznek. Kérdéseikből úgy tűnik, mégsem tökéletes angyalok. A tanóra utáni szünetben  körbeveszik Tibort és „rázósabb” kérdések is elhangzanak. A kamaszok megértették, hogy nem erkölcscsőszöket, hanem hiteles embereket hallottak, akik tudják, mit rejtenek, fednek el a kábítószerek gyakran vonzó díszletei.

„Dizájner”, azaz megtervezett volt az elhangzott ismeretanyag, de az őszinteség az tervezhetetlen, az szívből jött, az előadók és a hallgatók részéről egyaránt. (Váci Napló) ♦