Kiállítás a színházban: Thália szolgálói a háborúban

VÁCI NAPLÓ/a város (Fehérvári Fruzsina) ♥ Thália szolgálói az I. világháborúban címmel új színháztörténeti kiállítás nyílik a Váci Dunakanyar Színház galériájában. Az I. világháborús hadszínterek színházi életét bemutató kiállítás témája a korábbi, 56-os forradalom színházi vonatkozású résztvevőivel foglalkozó kiállítás után egy újabb színháztörténeti érdekesség. A kiállítás – mely az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósul meg – a május 26-án 18:30-kor kezdődő megnyitót követően ingyenesen megtekinthető a színház jegypénztárának nyitva tartási idejében, valamint előadások alkalmával.

A huszadik század első nagy világégése, a közel húszmillió halottal járó, 1914. július 28-án kitört és 1918. november 11-ig tartó első világháború az élet minden területén, így a színházak működésében is jelentős változásokat hozott. A színészeknek, színdaraboknak, a színjátszásnak kiemelten fontos szerep jutott nemcsak a szórakoztatásban, de az emberek tudatának, politikai hangulatának, szemléletének formálásában is.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Legkésőbb tavaszra elkészül a váci futballközpont

A háború első időszakában elsősorban a hátországban a harcra buzdító propagandadarabok bemutatása és sikere volt a jellemző. Később került sor a színház frontokon történő megjelenésére, ahol a fő cél a katonák szórakoztatása, a harci morál növelése volt. A háború második felében a táborokban kialakított hadifogolyszínházak pedig a fogságba esett katonák mentális állapotának javítását, a fogolyélet elviselhetőbbé tételét szolgálták.

A kiállítás egyik része a különböző hadszíntereken fellépő frontszínház történetét idézi meg korabeli sajtómegjelenések és néhány, a turnékon készült fotó segítségével. Az Első Magyar Tábori Színház 1917 márciusában alakult meg és kezdte meg működését Komjáthy János kassai színigazgató vezetésével. A 15 tagból és a technikai személyzetből álló társulat kormányzati támogatással működött.

A tagoknak tiszti fizetés járt, mozgásukat különvonat biztosította, az Operaház műtermeiben készült darabok díszleteivel és jelmezeivel együtt. Első előadásukat a keleti fronton, Lembergben tartották meg 1917. április 3-án. Egy hónapos turnéjukról visszatérve a társulat összetétele jelentősen megváltozott.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
VÁLASZTÁS: A megújulásra mozgósít a Földváry Egylet

1917 júliusától Pázmán Ferenc, 1918-ban – működésének utolsó évében – Iványi Dezső volt az igazgató. A második előadássorozat a déli frontra, a harmadik az olasz hadszíntérre vezette a Magyar Tábori Színházat, de játszottak az orosz, és a román frontokon is, mindenütt hatalmas sikerrel. Utolsó fellépésüket 1918 májusában tartották.

1917 áprilisától Szőke Szakáll vezetésével már egy 25 tagú kabarétársulat is részt vállalt a katonák szórakoztatásában. A hivatalos tábori színház mellett egyes frontszakaszokon spontán – az ott harcoló tisztekből és katonákból – is létrejöttek, elsősorban kabarékat játszó színtársulatok is.

Az első világháborús színjátszás értékes részét jelentették a magyar hadifogolyszínházak. Ezek elsősorban tiszti szervezéssel, irányítással jöttek létre és előadásaikat főként valamilyen ünnepi alkalommal tartották. Lehetőségeik szerint műsoraikhoz színlapokat, jegyeket is készítettek.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Botlókő a Széchenyi utcában egy zsidó házaspár emlékére

Működésükkel elsősorban a fogolylét nyomasztó légkörét próbálták feloldani, visszaidézve a háború és a fogságba esés előtti normális hétköznapi életüket.

Tevékenységüket az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársai, Sipőcz Marianna és Csiszár Mirella által összeállított kiállítási anyag mutatja be. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!