Ma is jégkorszakban élünk – állítja a geológus

VÁCI NAPLÓ/nagyvilág ♥ Bár jelenleg globális felmelegedésről beszélhetünk, földtörténeti szempontból napjainkban egyfajta jégkorszakot élünk meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Juhász Árpád geológus. A Föld múltjának nagyobb részét nyugodtan nevezhetnénk globális felmelegedésnek, mert százmillió évek voltak, amikor a jelenleginél több mint tíz fokkal magasabb volt a légkör átlaghőmérséklete és virágzott az élet – mondta Juhász Árpád geológus.

„Ez pont a dinoszauruszok kora, amikor a Földnek egyáltalán nem voltak jégsapkái és rendkívül dús vegetáció volt a mai Északi-sarktól a mai Déli-sarkig. Általában azt lehet mondani, hogy a földtörténetek nagyobb részén sokkal melegebb volt az éghajlat, mint ma” mondta.

“Tulajdonképpen ma is egy jégkorszakban élünk; ha a Föld négy és fél milliárd éves múltjához viszonyítjuk a jelenlegit, akkor benne vagyunk még egy viszonylag hideg periódusban, egy jégkornak nevezhető időszakban” – jegyezte meg.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Érdemes megváltani elővételben a vasúti jegyet a kegyeleti ünnepekre

Ez a korszak hárommillió évvel ezelőtt kezdődött – tette hozzá Juhász Árpád. „Korábban sokkal, de sokkal melegebb volt, nemcsak Európában, hanem az egész Földön. Azt megelőzően igazán nagy jégkor a földtörténeti ókor végén volt, amikor hatalmas jégsapkák voltak. És volt olyan, egy egymilliárd évnél is idősebb periódus, amikor szinte az egész földgolyó jégpáncélba burkolózott és majdnem az Egyenlítőig jég borította.”

A geológus szerint a legjobban a gleccsereken mérhető le a változás.

„Ijesztő nagy a mértéke a veszteségnek. Három-négy százalékot is elérhet egy esztendőben. Ha csak arra gondolunk, micsoda ivóvíz-mennyiség elvesztését jelenti. Az unokáinknak tartogatott vízkincs nagy része egyszerűen eltűnik a szemünk elől, végső soron eljut a tengerekbe, beolvad az óceánokba, a sós vízzel keveredve közvetlen felhasználható édesvízként eltűnik.”

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Extrém telet hozhat a szokatlan jelenség: nem kezdett el befagyni a Jeges-tenger

Juhász Árpád példaként említette az ausztriai Pasterze gleccsert. „1963-ban jártam ott először, van egy kis vasút, amivel le lehet menni a jég pereméig. Az ember néhány lépést megtett és utána sétálgathatott a jégen. 2009-ben lemértem, 360 lépést kellett megtenni, hogy a kiszállási ponttól elérjem a jeget.”

A geológus elmondta, az osztrákok kiszámolták, 1851 óta másfél milliárd köbméter jég olvadt el csak ennél a kis gleccsernél. ♦

NAPLÓ+ előfizetés!
Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments