A püspök és a templomba járó, de szívtelen keresztények

VÁCI NAPLÓ/a város ♥ Beer Miklós inkább szeret egy irgalmas ateistát, mint egy templomba járó, de szívtelen keresztényt. Az egyház tanítását a szelleme és nem a betűje szerint kell képviselni – mondja a váci püspök, aki szerint sokszor csak ócska kövekhez ragaszkodunk.

Beer Miklós interjút adott a Magyar Nemzetnek. A beszélgetést a hvg.hu foglalta össze. Először arról beszél, mennyire fontos meghaladni a formát, a formaságokat, és megkülönböztetni azt, ami csak formalitás attól, ami megőrizendő örök érték. A formalitásokat ért bírálata miatt vállalja, hogy gyakran úgy beszél, mint egy protestáns.

Politikai kérdésekkel nem foglalkozik, de ha „igazságtalanságot, jogtalanságot, kirekesztést tapasztalunk, fel kell emelnünk a szavunkat”. Vallja Ferenc pápa szavait: inkább szeret egy irgalmas ateistát, mint egy „templomba járó, de szívtelen keresztényt”. Az egyház tanítását pedig nem a betűje, hanem a szelleme szerint kell képviselni – a cölibátus szerinte nem a hit dolga, nem kéne annyira ragaszkodni hozzá.

„Ócska kövekhez ragaszkodunk az utolsókig a markunkban, és nem vesszük észre, hogy Isten szeretne egy gyémántot a helyükre rakni” – fogalmazott a püspök. ♦