Bálint gazda: mára magyar növény lett a füge

VÁCI NAPLÓ/régió ♥ Egyértelműen az éghajlatváltozásnak tulajdonítható, hogy mára meghonosodott Magyarországon a füge – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak a Bálint gazdaként ismert Bálint György. A 98 éves kertészmérnök szakember szerint ugyanakkor az éghajlati változások a gyomnövények és a kártevők terjedésében érzékelhetők leginkább.

A termelők gondosabb talajműveléssel védekezhetnek a kedvezőtlen hatások ellen – tette hozzá a méltán népszerű szakember, akivel a lap egy interjút készített, ebből közlünk részleteket.

A kertészetben a változások inkább új, régebben nem jellemző fajokat eredményeztek Magyarországon – mondta Bálint gazda. Az egyik ilyen a füge megjelenése, amely évekkel ezelőtt még nem tartozott a magyar gyümölcsök közé. Korábban nagyon kevés területen volt jellemző a fügetermelés, amelyet az 1930-as években próbáltak fellendíteni, és Tihanyban létesült is egy fügetelep, amely azonban hamar tönkrement. Az utóbbi években azonban az tapasztalható, hogy egyre több fügefa van a kertekben és most már szinte minden faiskolai lerakatban kapható.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Kisiklásbiztosak lesznek az új emeletes motorvonatok

A füge egyik legkedvezőbb tulajdonsága, hogy nagyon kevés kártevője van. Magyarországon az úgynevezett adriai füge termelhető gazdaságosan, ezt ugyanis nem aszalva, hanem inkább friss gyümölcsként fogyasztják, és akár lekvár, de még bor is készülhet belőle. A füge jó esetben két termést is hoz egy évben, júniusban érik be az első, szeptember-októberben pedig a második.

A mandula is az éghajlatváltozás következményeként jelent meg Magyarországon, majd az évek alatt jelentős mértékben el is terjedt az ültetvényeken. Mivel a magyar ipar nagymértékben használja, szükség is volt a gyümölcs elterjedésére és arra, hogy a mandulatermelés növekedjen. Magyarország azonban még mindig importra szorul, pedig az ország éghajlati adottsága kitűnő a mandulatermelésre. A faj ugyanis jól érzi magát olyan területeken is, ahol a többi gyümölcs nem, mint amilyenek a sziklás, köves területek, illetve a házi kertek is.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Tankönyvi légzuhatag csapott le Balassagyarmatra

Egy másik érdekes változásról is beszélt Bálint gazda.

– Régebben szinte kizárólag erős paprikát termeltek Magyarországon, és azt is étkezési célokra használták. Az utóbbi időben azonban kiment a divatból az erős íz, és jelenleg az országban a paprikatermelés 80 százalékát az édes paprika teszi ki. A paradicsomfajták változása ugyan nem az éghajlatváltozásnak, hanem inkább a divatnak köszönhető, de az utóbbi években sokkal nagyobb mennyiségben vásárolják és termesztik a koktélparadicsomokat, mert ezek kisebb helyet foglalnak el, mint a régen divatos „ökörszív” típusú fajták.

Arra a kérdésre, hogy milyen eszközökkel tompíthatják a kedvezőtlen hatásokat a termelők, mire kell jobban odafigyelniük, Bálint gazda ezt válaszolta:

– Az éghajlat és az időjárás szélsőségességeit a termőtalaj gondosabb művelésével lehet a leginkább kiküszöbölni. A talajoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos igényeit döntően úgy lehet kielégíteni, ha nem hagyjuk őket betakaratlanul. Ezt zöldítéssel lehet a legegyszerűbben kivitelezni, amely sajnos nálunk még nem eléggé elterjedt. Amikor például a búzatarlót sekélyen megszántják, akkor utána érdemes valamilyen módon betakarni azt.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Természetjáró fesztivál lesz a verőcei Csattogó-völgyben

Ha a takarásra élő növényt használunk, minden esetben rövid tenyészidejű és közvetlenül nem hasznosítható faj legyen, amely azonban beszántva jelentősen növelheti a termőtalaj szervesanyag-tartalmát. A takarás a kiskertekben is hasznos lehet, és például a zöldborsó betakarítása után a felaprított szárát használhatjuk erre, ha nem akar másodvetést a kert gondozója. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!