Túl sok élelmiszert pazarlunk
VÁCI NAPLÓ/régió ♥ A világ jóléti társadalmaiban súlyos probléma az élelmiszer pazarlás. Egy átlagos magyar család például évente 50 ezer forintnyi ennivalót dob ki. Ennek megakadályozása érdekében indított programot `Maradék nélkül!` címmel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A program vezetője Kasza Gyula azt mondja, hogy azok a fogyasztók, akik maguk is előállítanak élelmiszert, jobban megbecsülik azt.
Kasza Gyula, a Maradék nélkül program vezetője az InfoRádiónak elmondta, hogy egy átlagos nyugat-európai, vagy amerikai háztartás számára az élelmiszercélú kiadások szinte fel sem tűnnek a háztartás költései között, 10-11%-ot költenek élelmiszerre. Magyarországon nem ennyire jó a helyzet, itthon ennél többet, 25-30%-ot költünk.
Magyarországon, évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek körülbelül harmada a háztartásokban termelődik. A legfrissebb adatok alapján ez megközelítőleg 68 kg élelmiszer-hulladékot jelent fejenként, éves szinten – derül ki a Maradék Nélkül program honlapjáról.
Miért pazarlunk, és mi lehet a megoldás? Kasza Gyula szerint egészen más életmódot élünk most, mint néhány évtizeddel ezelőtt, például „a legtöbb fogyasztó ma már nem tart közvetlen kapcsolatot az élelmiszerelőállítás lépéseivel, kiveszőben van a háztáji állattartás, és kerti gazdálkodás.
Azok a fogyasztók, akik önmaguk állítják elő az élelmiszert, vagy csak tartósítanak otthon, jobban megbecsülik az ételeket, és kevesebb hulladék termelődik náluk” – tette hozzá.
De vajon jó lenne, ha kevesebb élelmiszert pazarolnánk? „Legyünk őszinték, ez azt jelentené, hogy kevesebb élelmiszert vásárolnának meg a fogyasztók a boltokban. A NÉBIH javaslata, hogy azt a pénzt, amit eddig felesleges élelmiszerekre költöttük, ugyanúgy költsük élelmiszerre, csak minőségi termékekre.
„Vagyis az a célunk, hogy a mennyiség helyett egy minőségi fogyasztás irányába tereljük a hazai fogyasztókat is” – hangsúlyozta Kasza Gyula.
A „Maradék nélkül” című program célja, hogy tudatosítsa a vásárlókban, hogy hogyan tehetnek többet a környezetükért, a tudatos és biztonságos élelmiszervásárlás, tárolás és kezelés segítségével. ♦