Facebookos rendelések okoznak bosszúságot

Még 40 munkanap után sem érkezik meg a Facebook-on rendelt ruha, természetesen a fizetés előre történt, a panaszra pedig még csak egy reagálás sem jön hetekig, holott az eladó „látta” a fogyasztó üzenetét. A közösségi oldalak népszerűsége töretlen a fogyasztók körében, és azokat sokan már nem csak kapcsolattartásra, hanem vásárlásra is használják.

Azonban könnyen pórul járhat a fogyasztó, ha nem figyel, hiszen legtöbbször csak egy kitalált fantázianév szerepel az oldalak megnevezéseként, tele jogszabály- és a fogyasztók érdekeit sértő általános szerződési feltételekkel. Már ha vannak egyáltalán közzétett ÁSZF-ek vagy épp, ha az eladó nem változtatja meg a nevét a profilján azért, hogy elnehezítse a vevővel való kapcsolattartást.

Továbbra is jelentős bosszúságot okoznak a fogyasztóknak a facebookos, akár a twitteres vagy a más közösségi oldalakról történő vásárlások, hiszen ha nem kellően elővigyázatosak, könnyen találhatják magukat olyan esetben, mint a fenti példa. Az Európai Bizottság kidolgozott egy új javaslatcsomagot („New Deal for Consumers”) a fogyasztók érdekében, amely a későbbi elfogadás esetén nagyobb fogyasztóvédelmet ígér Európa-szerte.

Az Európai Bizottság legfontosabb céljai:

– az online piacokon jobb, részletesebb tájékoztatásban részesülnek a fogyasztók, hogy magánszemélytől vagy kereskedőktől vásárolnak-e, és megilletik-e őket a szigorúbb fogyasztóvédelmi jogok vagy sem,

– megfelelőbb védelmet élveznek majd a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben: például pontosítják az uniós jogot annak egyértelműsítése érdekében, hogy tilos az élelmiszereket a fogyasztókat megtévesztő módon kétféle minőségben forgalmazni,

– a fogyasztóknak minden tagállamban joguk lesz egyéni jogorvoslattal élni (pl. pénzügyi kártérítést és a szerződés megszüntetését kérni), ha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – például agresszív vagy megtévesztő marketing – áldozataivá váltak,

– erőteljesebb szankciókra hatalmazzák fel a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságait,

– internetes kereséskor a fogyasztók egyértelmű információt kapnak arról, ha a kereskedő által fizetett keresési találatról van-e szó,

– a fogyasztók a felhőalapú tárolási szolgáltatások, a közösségi média vagy az e-mail-fiókok igénybe vétele során is tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhatnak a szerződéstől (hiszen ilyenkor tulajdonképpen a személyes adataikkal „fizetnek” a szolgáltatásért).

A javaslatcsomag a későbbi elfogadása esetén azonban nem mindig terjed ki a facebookos vagy épp a twitteres, esetleg a más közösségi oldalról történő vásárlásokra. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint indokolt, hogy a fogyasztók ez esetben is jobb tájékoztatást kapjanak, és kiderüljön számukra, kereskedőként vagy magánszemélyként jár-e el a másik személy a közösségi oldalon, akinek az adatlapjáról vásárolnak!

Ugyanis, ha egy magánszemélytől vásárolnak a fogyasztók az interneten, akkor például nincs tizennégy napos elállás, nem gondolhatják meg magukat később! Épp ezért a szövetség már eljuttatta javaslatait a fogyasztóvédelemért felelős, Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz a fogyasztók és a jobb tájékoztatás érdekében.

Egyértelmű, hogy a fogyasztók ma már a közösségi oldalakon is vásárolnak és a fogyasztó közvetlenül az oldalra történő belépést követően már böngész a különböző felhasználókhoz tartozó, regisztrált adatlapok között, és esetleg ott azok idővonalán, vagy épp az oldalhoz tartozó általános információknál már lát megvásárolható termékeket vagy szolgáltatásokat. Itt rendszerint egymás között, üzenetben beszélik meg a szerződés és a teljesítés, fizetés egyes feltételeit (néhány közösségi profilnál pedig általános szerződési feltételek is megtalálhatóak), és így kerül sor a közösségi oldalról történő vásárlásra.

2018-ban ismét az e-kereskedelem áll a fogyasztóvédelem fókuszában Magyarországon, és egyre inkább megjelenik azokon az online felületeken is, amelyek eredeti célja kezdetben nem is feltétlenül eladásra kínált áruk értékesítése volt, hanem a fogyasztók számára biztosítani a kapcsolattartást ismerőseikkel. Látható már tehát, hogy számtalan különböző közösségi adatlap is kínál eladásra egyes termékeket, például ruhákat, más hasonló árucikkeket a fogyasztók számára.

Mindezek miatt hatalmas a közösségi oldalak fogyasztóvédelmi felelőssége is, az esetleges csalások és egyéb ártó szándékú módszerek megelőzése érdekében! Ennek egyik kulcsa pedig a megfelelő tájékoztatás!

A jelek szerint azonban a fogyasztók is sokszor elmulasztják a kellő körültekintést a közösségi oldalakról történő vásárláskor, holott az ugyanolyan online rendelésnek számít, mintha egy külön erre szakosodott weboldalt keresnének fel. Épp ezért nem is nélkülözhető az ilyenkor szokásos aranyszabályok betartása.

Mielőtt egyáltalán rendelnének bármit az adott adatlapról, ellenőrizzék a fogyasztók, hogy milyen adatokat ad meg magáról a másik fél. Az sem mindegy, hogy a profilt egy magánszemély vagy egy vállalkozás regisztrálta. Ha nem kereskedőről van szó, akkor jobb, ha tudják, hogy bármi probléma esetén nem küldhetik vissza tizennégy napon belül a terméket (kivéve, ha ezt a másik fél önként vállalta). Jellemzően a különböző „adok-veszek” nyilvános csoportok esetében igaz ez, amikor a fogyasztók már megunt használati tárgyaikon szeretnének túladni.

Amennyiben nem vagyunk ebben biztosak, először inkább vegyük fel üzenetben a kapcsolatot az eladóval és tisztázzuk azt, kiről van szó, magánszemélyként vagy kereskedőként jár-e el, mielőtt bármilyen számlaszámra pénzt utalnánk egy ismeretlennek. Akinek nincs rejtegetnivalója és eladási szándéka valóban komoly, nem fogja válasz nélkül hagyni ezt a kérdést.  Annál is inkább fontos ez, mert több közösségi oldalon természetesen már előreutalással kérik a vételárat rendezni.

Amennyiben kiderül, hogy a kiszemelt adatlapon a nekünk tetsző terméket egy kereskedő árulja, bizonyosodjunk meg arról is, milyen adatokat ad meg magáról. Gyanúra ad okot, ha például semmilyen cégnév, postacím nem áll rendelkezésre és csak és kizárólag egy e-mail cím szerepel a fogyasztói panaszok fogadására. Ilyenkor az előzetes tájékoztatás körében ugyanis meg kell adni legalább a vállalkozás nevét és székhelyének postai címét, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámát, a telefaxszámát és az elektronikus levelezési címet is.

Ellenőrizzük le azt szintén, rendelkezik-e külön olyan internetes honlappal, webáruházzal a kereskedő, amelyen már kifejezetten értékesítés céljából kínál több terméket, ez ugyanis adott esetben komolyabb értékesítési szándékot mutathat annál, mintsem, ha csupán egy néhány napja létrehozott közösségi adatlapon megtalálható információk alapján vásárolunk.

Ugyanakkor azt se feledjék a fogyasztók, hogy ma már pár ezer forintért cserébe bárki készíthet webáruházat előre kidolgozott sablonok szerint, pusztán néhány kattintással. Hogy valóban ilyen rögtönzött weboldalról van-e szó, az könnyen kiderül a különböző internetes keresők segítségével, ezért érdemes ezeket is használni előzetesen és elővigyázatosnak lenni. Tájékozódjanak arról, kivel kötnek szerződést!

Ne mulasszák el átolvasni az oldalon megtalálható általános szerződési feltételeket sem, ellenben könnyen kellemetlen meglepetésben lehet részük később. Hasonlóan járt az a fogyasztó, aki úgy kötött szerződést az érintett egyéni vállalkozóval, hogy az még csak egy postacímet sem közölt magáról, a kiszállítást negyven munkanappal vállalta és a vételárat előre kérte átutalással rendezni.

Mikor eltelt a határidő, a kiszállítás viszont elmaradt, a közösségi oldal felületén, üzenetben panaszt tett, választ abszolút nem kapott, pedig a rendszer kijelezte, hogy a profil tulajdonosa elolvasta a reklamációt. Sőt később csak azt látta, hogy a profilt megváltoztatták más névre és a korábbi női hirdető helyett hirtelen egy férfi profilja volt elérhető. Arról nem is beszélve, hogy az oldal tele volt jogszabálysértő feltételekkel, így például panaszt csak a pénz átutalásától számított kilencven napig fogadott el a kereskedő.

Az ilyen és ehhez hasonló eseteknek se szeri, se száma.

Az előzetes tájékozódás körében még sokat segíthet, ha a kiválasztott közösségi oldalon megtalálható „Bejegyzések” menüpont alatt, vagy épp a közzétett megosztásokhoz érkező fogyasztói kommentek közül többet megnézünk. A már kárt szenvedett fogyasztók ugyanis sokszor megosztják tapasztalataikat, így jelezve, hogy nem érkezett meg számukra a termék vagy épp, hogy a hír megosztása esetére ígért ingyenes sorsolás mégis elmaradt, és ezzel számot adnak a tapasztalt megtévesztő gyakorlatokról.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége fokozott körültekintésre hívja fel a fogyasztókat, ha közösségi weboldalakról vásárolnak! Győződjenek meg először arról, kivel kötnek szerződést, az illető milyen adatokat oszt meg magáról, olvassák el a többi felhasználó által tett bejegyzéseket, a vásárlói véleményeket. Ne feledjék, ha mindezek nélkül kerül sor a megrendelésre és a fizetésre, az olyan, mintha az utcán fizetnének egy vadidegennek, akiről semmit sem tudnak! ♦