László Attila: a trénert elküldeni bajnokság közben?!
Véget ért a 2017/18-as futballidény, máris nyakunkon a foci világbajnokság, van tehát mit értékelni váci és egyéb focis szempontból. A Váci Naplónak lapunk állandó szakértője, László Attila kommentálta a futballvilág közelmúltbeli eseményeit.
Az NB II-ben a remek őszi szereplés után tavasszal visszaesett a Vác FC teljesítménye, de csapatunk így is a középmezőnyben végzett, míg az NB I-ben végül szerencsével maradt bent az a DVTK, amelynél már a sokadik edzőváltás történt meg a bajnokság hajrájában. László Attila több váci bajnokit is a helyszínen követett végig, és utóbbi esetről is véleményt formált.
„Úgy érzem, hogy Dorog elleni győzelemmel a tizedik hely megszerzése összességében jó eredmény, a Vác így a 22. legjobb magyar csapatnak tekinthető” – fejtegette az 1994-es váci NB I-es bajnokcsapat technikai igazgatója. – „Sajnálom, hogy tavasszal kilencmeccses nyeretlenségi sorozatba futott bele az együttes, ha ez nincs, még jobban is végezhetett volna.”
Hozzátette: „Többször is láthattam, hogy az óbudai létesítmény adottságai remekek, de most már nagyon jó lenne, ha a csapat ismét otthon játszhatna – úgy tudom, hogy szeptemberben talán elkezdődhet a váci stadion felújítása. Az ellenpélda azonban számomra az NB I-es Diósgyőri VTK, ahol az elmúlt 8 évben 13 edzőváltás történt – most egy kitűnő, külföldön tanult szakembert, Bódog Tamást küldtek el –, ezt pedig teljesen érthetetlennek és megdöbbentőnek tartom!
Nálam olyan nem létezett, hogy bajnokság közben elküldtem volna egy trénert, ez a vezetői képességek hiányára vall, hiszen azt mutatja, hogy nem térképezték fel rendesen az edzőt, mielőtt szerződtették! Ez a csapat végül szerencsével maradt bent, mivel a már bajnok Videoton a tartalékok tartalékjaival állt fel az utolsó meccsen, amely szintén elképesztő dolog!”
Sajnos a Vác FC idényét beárnyékolta egy nagyon szomorú hír, hiszen bő egy héttel ezelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt a csapat szertárosa, Tóth Ferencné – mindenki Erzsikéje –, születési nevén Sleng Erzsébet.
„Természetesen ismertem Erzsikét, aki több mint 25 éven át dolgozott szertárosként a klubnál” – emlékezett László Attila. – „Nagyon jóban voltam vele, mindig precíz, pontos és kitűnő munkát végzett. Úgy tudom, hogy már édesapja is gondnokként dolgozott, sőt ott is lakott a klubban, tehát innen eredt a csapathoz való kötődése. Mélyen lesújtott a halálhíre, nagyon elszomorodtam.”
László Attilát a magyar foci egy legendája, Kovács Ferenc halála is elkeserítette.
„Azt vallom, hogy a legjobb három edző között volt a maga korában, egy igazán kitűnő szakember. 1992-ben kerültem vele közelebbi kapcsolatba, amikor a Váccal Magyar Kupa-döntőt játszottunk az Újpest ellen Békéscsabán, ő pedig a lila-fehér együttes vezetőedzője volt. Sajnos hosszabbítás után 1–0-s vereséget szenvedtünk, ettől függetlenül sportbaráti kapcsolatunk később mindvégig megmaradt.”
Bár a foci VB-n most sem vagyunk érdekeltek, a bajnokság végeztével a magyar labdarúgó-válogatott is pályára lépett kétszer, júniusban. A Fehéroroszország elleni mérkőzést már lejátszották a fiúk, amelynek 1–1 lett a vége, míg szombaton Ausztráliától 2-1-re kikaptunk itthon.
„21 évvel ezelőtt játszottunk az ausztrálok ellen utoljára, akkor még a válogatott menedzser-igazgatója voltam, de sajnos akkor 3–1-re kikaptunk tőlük a Népstadionban” – idézte el László Attila. – Bár a szövetségi kapitány, Georges Leekens szerint a barátságos meccseken nem igazán számít az eredmény, ezt nem tartom jó gondolatnak, ezeken a találkozókon is fontos a végeredmény.” ♦
Szezonzárás győzelemmel
Az NB II utolsó, 38. fordulójában a Vác FC a Dorogi FC-t fogadta Óbudán négyszáz néző előtt. A nem túl magas színvonalú, kevés helyzetet hozó mérkőzést Balajti Ádám tizenegyesből szerzett góljával nyerte meg csapatunk (támadónk így 14 találattal zárt), bebiztosítva ezzel a tizedik helyet a tabellán. Pozitívum még, hogy összességében a mieink kapták a legkevesebb gólt a bajnokságban (38-at), ez a védekezés stabilitását mutatja.
A Dorog elleni mérkőzés érdekessége egyébként az volt, hogy végre igazán jó hangulat alakult ki a létesítményben, hiszen a Dunakanyar Ultrái csoportként képviseltette magát, és kilátogatott a meccsre a vendégektől az Ultras Dorog is. A mi fanatikusaink aztán több alkalommal is hangosan Nagy Tibor vezetőedzőt éltették („Nagy Tibor a legnagyobb király!”), kinyilvánították, hogy szeretnék, ha maradna, azt pedig nem igazán akarják, hogy Szanyó Károly üljön le a Vác kispadjára… („Szanyó Karcsi, nem kellesz Vácra!”)
Nos, azt még nem tudjuk, hogy lesz-e váltás a váci kispadon, vagy nem, az mindenesetre biztos, hogy az MLSZ hét eleji döntése értelmében a következő szezonban már nem kell Pro-licenc ahhoz, hogy valaki a másodosztályban dolgozzon, most már ismét elég lesz az A-licenc is ehhez – a tényszerűség kedvéért szögezzük le, Nagy Tibor ez utóbbival rendelkezik.
Nagy Tibor vezetőedző értékelése: „Nagyon nehéz csak a labdarúgásról beszélni, amikor a héten szertárosunk, Tóth Ferencné, egy csodálatos, pótolhatatlan asszony hagyott itt minket. Érte is futballoztunk, de már sokszor elmondtam, amit ez a csapat tavasszal véghezvitt, az egy csoda.” ♦