VÁCI KÖZ-TÉR: A város csendes rendje

Diákként nagyon vártam a tanév végét. Azt, hogy végre ne kelljen korán kelni, ne kelljen a lecke miatt aggódni – amit nem csináltam meg, barátom, Lajos füzetéből másoltam át a szünetben -, s hogy a következő hetekben azzal foglalkozzak, amihez kedvem van. Szerintem ez nem korfüggő, ezek az érzések ma is ugyanúgy megbizsergetik a mai fiatalok szívét, mint annak idején a miénket.

Azért vannak dolgok, amik persze változnak. Mi is bandáztunk, esténként meg az utcán a fűben ücsörögve hallgattuk a jó orosz VEF-rádión a Radio Luxemburgot, ahol mindig jó zenék szóltak. Igaz, a középhullámon hol elhalkult, holt felerősödött, de legalább rockzene volt. A mai fiatalok már a mobiltelefonjukat bizgerálják, szinte állandó jelleggel, és a barátaikkal csetelnek. Esténként meg összejönnek, mondjuk a főtéren, hogy végre egy kicsit a személyes jelenlét adta előnyöket is kihasználják.

A közös beszélgetés, egy-két doboz sör, vagy némi töményebb, amit a közeli kisboltban megvesznek, bizonyosan növeli a hangulatot. A környék lakóiban meg a pumpa megy lassan fel, amikor pénteken, szombaton este a nyári kánikulában nem tudnak aludni még bezárt ablak mellett sem. Arról nem is beszélve, hogy az irgalmas rendi kórház amúgy is nehéz helyzetben lévő betegeinek nyugalmát is zavarja a hangoskodás.

Évek óta küszködünk ezzel a problémával. Az önkormányzat többször foglalkozott a témával, a rendőrségen is jól ismertek a történetek. A zajos estéken megjelenő közterület-felügyelők, polgárőrök csak átmeneti halkulást jelentenek, aztán nagyrészt minden ott folytatódik, ahol abbamaradt.

Újabban a Duna-part a célpontja ezeknek a fiataloknak. A kerékpáros pihenőnél reggelente üres üvegek, eldobált szemét jelzi, hogy buli volt. A Liget mellett lévő aszfaltozott területen is gyakoriak a nyáresti bulik. Gyanítom, a nemrég felfedezett korlátrongálás is egy erős fiúcsapat számlájára írható.

Mindez nem baj. A mai fiatalok már nem a recsegő-ropogó rádiót akarják hallgatni, őket más köti le, más szórakoztatja. Ám egy városban rendnek kell lennie – ezt várják a polgárok. Ezért is döntött úgy nemrég a városvezetés, hogy a közterület-felügyelet átáll huszonnégy órás szolgálatra. Nagyobb létszámmal, kedvezőbb munkaidő-beosztással vágnak neki ennek a nyárnak.

Mi pedig abban reménykedünk, hogy a befektetett energia megtérül: esténként, éjszakánként rend lesz a városban. (Oldalunkon szavazást indítottunk, hogy megtudjuk, véleményed szerint jó ötlet volt-e a huszonnégy órás szolgálat bevezetése. Megköszönjük, ha szavazol!) ♦