Már az Ipolyba is bekerültek a mikroműanyagok, vizsgálják a Dunát is
A Tisza után a Duna mellékfolyóiban, az Ipolyban és a Rábában is találtak mikroműanyagot annak a projektnek a keretében, amelynek célja, hogy megmérje Magyarország felszíni vizeinek mikroműanyag-tartalmát – közölte az MTI-vel a projekt kommunikációs vezetője. A közlemény szerint az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutattak ki egy független laboratóriumban.
A mérések eredményeiről a Nemzetközi Duna Nap alkalmából szervezett budapesti környezetvédelmi konferencián számoltak be a független laboratóriumokat működtető és a projektet koordináló Wessling Hungary Kft. szakemberei. A hír azért aggasztó, mert az Ipolyban sokan horgásznak, a váciaknak is kedvelt helye. A folyó vize a Dunába ömlik és városunk felé halad.
A Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű konferenciát a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) azzal a céllal szervezte meg, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire. Az eseményen bemutatkozó Parányi Plasztiktalány elnevezésű program célja, hogy megmérje Magyarország felszíni vizeinek mikroműanyag-tartalmát. A projekt során a szakemberek a 2017-es tiszai vizsgálatokat követően 2018-ban a Dunáról, és annak vízgyűjtőjéről szolgáltat eredményeket.
Az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag kicsinek mondható, hiszen itt mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben. Ez vélhetően köszönhető annak is, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta.
Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (például polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) műanyag is kimutatható volt – olvasható a közleményben.
A közlemény szerint a környezetbe kerülő hatalmas mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe.
Felhívják a figyelmet arra, hogy az 5 miliméternél kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk ezért rendkívül sürgető feladat.
A következő mérést a Dunán végzik el a szakemberek, akik a témáról a www.mikromuanyag.hu honlapon szószedettel, háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal ellátott tudástárat hoztak létre.