Mentális betegségnek nyilvánították a szexfüggőséget
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is mentális rendellenességnek ismerte el a kényszeres szexuális viselkedést (compulsive sexual behaviour) – tájékoztat az Index.
Bár évek óta folynak a szakmai viták a szexfüggőségről, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan is mentális betegségnek ismerte el a kényszeres szexuális viselkedést. Az, hogy a szervezet felvette a köznyelvben csak szexfüggőségként emlegetett jelenséget a mentális rendellenességeket listázó katalógusába, nagy előrelépést jelent, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ez a függőség nem említhető egy napon a szerencsejáték vagy drogfüggőséggel.
„Nincs bizonyítékunk arra, hogy hasonló folyamatról lenne szó, mint az alkohol vagy a heroin esetében” – nyilatkozott az AFP hírügynökségnek Geoffrey Reed, WHO-szakértő.
Geoffrey Reed szerint azért volt fontos a kényszeres szexuális viselkedést a mentális betegségek közé emelni, hogy tudatosítsa az ebben szenvedő emberekben, állapotuk orvosi eset és kezelésre jogosultak.
A szakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy a szexfüggőség mentális betegségként való besorolása nem ad magyarázatot a szexuális visszaélésekre, nem jelent felmentést az elkövetőknek: „A részeg sofőr sem hivatkozhat arra, hogy alkoholfüggő” – tette hozzá.
A szexfüggőség – amibe a maszturbálás is beleértendő – az addiktív viselkedészavarok közé tartozik: egyfajta kényszert és függőséget jelent, olyan csillapíthatatlan nemi vágyat, amely kontrollálatlan reakciókhoz vezet. A szexuális tevékenység és a kielégülés keresése az érintettek egész életvitelét áthatja, akár annak árán is, hogy az őket is veszélyezteti.
Pszichológiai szempontból nézve a szexfüggőség – akár a többi függőség – mentális zavar tünete is lehet: ilyen például a kényszerbetegség, de akár a pszichopátia is. Utóbbit az magyarázza, hogy a szexkeresés hátterében általában valamilyen érzelmi kötődési képtelenség áll, amelyet a szex helyettesít. Emiatt ez a tevékenység a hosszú kapcsolódásra képtelen személyiségzavarral bírók viselkedési mintája is lehet. ♦