Százötven éves a Magyar Államvasutak

Százötven éve, 1868. július 1-jén kezdte meg működését a Magyar Királyi Államvasutak, a MÁV jogelődje. Az első magyar vasútvonalat Pest és Vác között 1846. július 15-én nyitották meg. A reformkorban a jeles államférfiak az „államvasúti” rendszer hívei voltak, mert úgy vélték, csak ez biztosíthatja, hogy az ország valós érdekeinek megfelelően épüljön ki a hálózat.

Az első vasútvonalakat azonban az állam pénzügyi gondjai miatt szinte kizárólag magántársaságok építették és birtokolták. A kiegyezés évében, 1867-ben az Országgyűlés kormányzati feladattá tette a vasúthálózat fejlesztését. A kormány az 1867. évi XIII. törvényben felhatalmazást kapott arra, hogy 60 millió forintnyi államkölcsönt vegyen fel vasút- és csatornaépítésre.

A pénz egy részéből vásárolták fel 1868. július 1-jén a csődbe ment Magyar Északi Vasút Társaságot, amely a Pest-Hatvan-Salgótarján vasútvonalat üzemeltette, és ezzel megteremtették a magyar államvasúti rendszer alapját. A 126 kilométer hosszú egyvágányú vasút minden tartozékával együtt, tehermentesen, 7,5 millió forintért került a magyar államkincstár kezelésébe.

Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1869. október 31-én elrendelte, hogy az északi és a közeljövőben megnyíló Zákány-Zágráb vasútvonal neve Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) legyen, és kiadta az Államvasút létrejöttéről szóló alapítólevelet, létrehozva a mai MÁV jogelődjét – olvasható az MTVA Sajtóadatbankjának összeállításában, amelyet az MTI adott közre. ♦