Váci Köz-tér: Bírságoljunk körültekintően
Bizonyára nem esett jól az elutasító döntés, még az is lehet, volt, aki begurult és embertelenséggel vádolta meg a képviselőket. Lehet velük vitatkozni, de el kell ismerni, hogy ebben a kérdésben következetesek voltak: senkinek a fellebbezését nem fogadták el, s nem engedték el a korábban kiszabott közigazgatási bírságokat.
A testület néhány hete tárgyaltan a társadalmi együttélés szabályait tartalmazó helyi rendelet módosítását, s azon az ülésen tűzték napirendre a fellebbezéseket is. Az előbbiről a nyilvános ülésen, az utóbbiakról zárt ajtók mögött döntöttek.
Az előterjesztés szerint „a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról és azok jogkövetkezményeiről szóló 31/2016. (VII.15.) önkormányzati rendelet alkalmazásának elősegítése és a településkép védelméről szóló 31/2017. (XII.15.) önkormányzati rendeletet 2017. december 15-én történt megalkotása, illetve a közigazgatási bírság kiszabása alapjául szolgáló eljárási jogszabályi háttér megváltozása miatt a helyi rendelet módosítása vált szükségessé”.
Az utóbbi időben a városban többen kaptak vaskos összegeket tartalmazó csekkeket a városházáról, jellemzően zöldterületen való parkolás miatt. Persze mindennek van indoka, de ne kerteljünk: mindenki tudja, hogy a szabályok szerint közterületnek minősülő parkosított részen nem szabad autóval megállni. A mostani módosítás tisztázza a fogalmakat:
1. Zöldterület: növényzettel fedett vagy e célból kialakított, más területfelhasználási egységbe nem tartozó közterület, ideértve azt a közterületet is, amely zöldterületi funkciójú, de arról a
növényzetet károsító hatások részben vagy egészben kipusztították.
2. Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet, valamint a
közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet
a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a
magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét,
továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.
A közigazgatási és helyszíni bírság mértékének megállapítása során viszont van mérlegelési lehetősége a döntéshozóknak. A helyi rendeltünk alapján például figyelembe lehet venni a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát, az elkövető vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók, illetve azokat az erre vonatkozó felhívásra önként igazolja.
S legyünk most egy kicsit szárazabbak, hadd soroljam fel, miről is beszélünk:
„A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki
a) a védett természeti érték megjelölést eltávolítja;
b) a védett természeti érték megjelölését szolgáló tábla elhelyezését a tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon nem engedi meg;
c) nem gondoskodik a helyi védelem alatt álló természeti értéknek a védelem céljának megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról;
d) helyi védelem alatt álló kertet, parkot érintő bármilyen építési-felújítási, helyreállítási, átalakitási- munkához, a rendeltetés teljes vagy részleges megváltoztatásához, árnyékoló, redőny, cégér, egyéb tartozék elhelyezéséhez a településképi bejelentést elmulasztja; .
e) védett kertek, parkok területén a burkolatokat, utcabútorokat nem a helyi rendeletben foglaltaknak megfelelően helyez el;
f) védett fát kivág a helyi rendeletben foglalt hozzájárulás nélkül;
g) a védett természeti területen végzett munkával az épületeket, a természeti környezetet veszélyezteti, illetve a terület jellegét megváltoztatja;
h) a használat és a fenntartás során a helyi védelem alá helyezett természeti érték anyagi és eszmei értékét veszélyezteti.”
Látható, hogy a felsorolásban semmi rendkívüli nincs, s mindannyian felháborodnánk, ha olyan híreket olvasnánk, amelyek arról szólnak, hogy valaki kivágott egy fát a közterületen – mint az nemrég megtörtént a Duna-parton -, vagy leszaggatja a védelem alatt álló épületről az emléktáblát.
Szerintem aki vét a szabályok ellen, azt meg kell büntetni. De talán az is fontos lenne, hogy a bírság kiszabásánál körültekintően mérlegeljenek az illetékesek. A visszaesőket súlyosabban, az először vétőket enyhébben kellene szankcionálni. ♦