A gyerekek túl korán neteznek, a szülők pedig túl lazák

A gyerekek többsége már 11 évesen csatlakozik a közösségi médiafelületekre, ahol viszont a szülők negyede nincs is jelen – derült ki egy friss felérésből. A gyerekek egy kisebb hányada már 9-10 éves korban jelen van a közösségi média felületén, vannak olyanok, akik párhuzamosan több fiókot is futtatnak és fokozatosan egyre több időt töltenek online felületen – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Digitális műveltség-fejlesztési Osztályvezetője.

A szülők viszont részben nem látják ezt, mert a negyedük nincs jelen a közösségi médiában, vagy nincs jelen azon a felületen, ahol a gyerek jelen van, nem ismerőse a gyereknek – tette hozzá.

A gyerekek azért is használják a közösségi médiát, mert olyan térnek gondolják, ahol kibújhatnak a szülői felügyelet alól – említette meg Katona Gergely.

Mint mondta, személyes adataikat elég kötetlenül kezelik, hiszen a személyes megmutatkozás igénye felülírja a biztonságot.

Az NMHH listában követi, hogy mit árulnak el magukról a gyerekek – ilyen adat lehet mondjuk az életkor, név, telefonszám, kép, emailcím. A nagyobb kamaszgyerekek harmada ebből a listából legalább négyet megad.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Digitális lett a jótékonykodás - Indul a szivboladom.hu

Katona Gergely, a szervezet Digitális műveltség-fejlesztési Osztályvezetője hangsúlyozta, a gyerekek nagy része a szülőktől várna segítséget a digitális világgal kapcsolatban, a szülők negyede viszont nem tájékozódik és nem is foglakozik ezekkel a kérdésekkel.

A kutatás alapján mind a gyerekek, mind a szüleik részéről tanácstalanságot tapasztalnak. A gyerekek jelentős része szüleit kérdezné meg a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban, azonban a szülők negyede sehol nem tájékozódik ezekről a dolgokról, vagy nem is foglalkoztatják a gyermek netes jelenlétének kockázatai, veszélyei.

Megint csak negyedük a gyermektől magától szeretné megtudni ezeket a netbiztonsági lehetőségeket. Tanácstalanul egymásra tekintő párt látunk a gyermekben és a szülőben – mondta az osztályvezető.

Katona Gergely szerint a szülőknek nincs megfelelő felelősségérzete és tudása a netes kockázatokkal kapcsolatban, így nem is tudják milyen veszélynek vannak kitéve gyermekeik napi 3-5 órában, mialatt az okoskütyükkel szörfölgetnek. A szülők kissé túl laza gondolkodásmódját kellene talán megreformálni és egy elemi párbeszédet folytatni gyermekeikkel – ebbe az irányba mutat a kutatás – összegezte az eredményeket az NMHH munkatársa.

Az NMHH gyermekvédelmi és edukációs tevékenységének támogatása érdekében kétezer, 7 és 16 év közötti gyermekkel és szüleikkel készíttetett nagymintás, reprezentatív kérdőíves kutatást a médiafogyasztásról és az új médiához kapcsolódó családi attitűdökről.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Érdemes megváltani elővételben a vasúti jegyet a kegyeleti ünnepekre

A kutatásból kiderül, hogy a 7-8 évesek 14 százalékának van mobiltelefonja, a 9-10 éves korosztályban pedig már a gyerekek felének. A teljes korosztály 88 százalékának okoseszköze, vagyis netezésre alkalmas készüléke van.

A magyar gyerekek is hamar csatlakoznak a közösségi médiához: 19 százalékuknak már 9-10 éves korában van profilja, regisztrációjuk pillanatában pedig átlagosan 11,5 évesek, vagyis másfél évvel fiatalabbak a hivatalos regisztrációs korhatárnál.

A közösségi médiában a gyerekek itthon is keresik a privát, az ellenőrző felnőtt tekintettől távolibb teret, hiszen a szülők mintegy 17 százaléka egyáltalán nincs jelen ezeken a felületeken, negyedük pedig nincs olyan oldalon, ahol ismerőse lenne a gyermekének.

A médiahatóságot különösen érdekelte, hogy a családok milyen előzetes szabályokat vagy utólagos ellenőrzési formákat alkalmaznak annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságát erősítsék vagy korlátozzák az elérhető tartalmak körét. Az eredmények szerint a mobilozó 11-13 évesek fele semmilyen előzetes szabályban nem állapodott meg a szüleivel, és ugyanekkora arányban utólag sem esik szó az online tapasztalatokról.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Extrém telet hozhat a szokatlan jelenség: nem kezdett el befagyni a Jeges-tenger

A felnőtt tartalmakat a családok 90 százalékában nem szűrik a gyerek mobilján, de nagyobb részt (54%) ott sincs érvényben az azokkal kapcsolatos szabályozás, ahol a gyerekek nem mobileszközről neteznek.

Látható az a folyamat is, hogy minél újabb egy platform, annál kevesebb eszközzel élnek a szülők a szabályozásban és az ellenőrzésben.

A kutatás szerint a gyerekek közel negyede látott olyan tartalmat az elmúlt egy évben, amely egy csoport ellen keltett gyűlöletet származása, bőrszíne, szexuális orientációja miatt, a 15-16 éveseknek 37 százaléka tapasztalt ilyesmit. A gyerekek negyede számolt be olyan megnyilvánulásról, amit személyére irányuló zaklatásnak, megfélemlítésnek érzékelt ebben az időszakban, itt is a 15-16 évesek, közülük is a lányok voltak leginkább – 27 százalékban – érintettek.

A netbiztonsággal kapcsolatos tájékozottságban a kutatás leginkább tanácstalanságot mutatott a szülők és a gyerekek között is: a szülők 27 százaléka saját bevallása szerint sehonnan sem tájékozódik ebben a témában. 19 százalékuk magától a gyermektől próbál ismereteket szerezni, miközben a gyermekek 82 százaléka a szülőktől várja az információt. ♦

NAPLÓ+ előfizetés!
Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments