A levegőben szálló finompor szedi az áldozatait

A levegőben szálló finompor világszerte egyharmaddal több halálesetet okoz, mint amennyit az eddigi becslések alapján feltételeztek – közölte egy nemzetközi kutatócsoport a Pnas című szaklapban bemutatott tanulmányában. A levegőben lévő szálló por időnként térségünkben is gondot okoz, a téli, ködös időben többször is előfordul, hogy Vácott a levegő minősége miatt riasztást kell kiadni.

A tudósok 41 követéses vizsgálatot elemeztek ki, melyek a finomszemcsés anyagok (PM2,5) okozta halálozást tanulmányozták. Az eredmények alapján a kutatók kiemelt fontosságúnak tartják a finomporrészecskék koncentrációjának csökkentését. A PM2,5-ös finompor felerészben 2,5 mikrométer átmérőjű részecskékből áll, felerészben ennél nagyobb és ennél kisebb részecskékből – utóbbiból kevesebb arányban. Ezek a részecskék szabad szemmel nem láthatók.

A kanadai egészségügyi hatóság (Health Canada) munkatársa, Mieczyslaw Szyszkowicz vezetésével a kutatók megvizsgálták a világ 16 régiójában mért finomporértékek és az alsó légutak (légcső és tüdő) nem fertőző megbetegedései következtében ott bekövetkező halálozás arányai közti összefüggést.

A finompor által bekövetkezett halálozás kockázatát is megállapították 41 úgynevezett kohorszvizsgálat során. Számításaik szerint 2015-ben világszerte 8,9 millió halálesetet okozott a finompor. Ez 30 százalékkal több, mint a hagyományos becslési módszerek által meghatározott 6,9 millió haláleset.

„Eddig az öt legnagyobb rizikócsoportra, az agyvérzésre, COPD-re (krónikus obstruktív tüdőbetegségre), tüdőrákra, isémiás szívbetegségre és az alsó légutak fertőzésére vonatkozó számokat egyszerűen összeadták” – mondta Hans Concin, a tanulmány társszerzője.

Nyilvánvalóan eddig alábecsülték a PM2,5-ös finompornak való kitettség hatásait és a már jól ismertek mellett léteznek további súlyos rizikófaktorok. Egy korábbi, az Európai Unióban végzett kutatásban már bizonyították, hogy az európai határérték alatti finompor-koncentráció is növeli a halálozás kockázatát – fejtette ki Concin.

„A jó hír az, hogy a finomporterheltség Európában az elmúlt 20 évben jelentősen csökkent”
– mondta a tudós. Ez elsősorban a közlekedésben és az iparban hozott intézkedéseknek köszönhető.

Városunkban évek óta működik egy automata mérőállomás a Csányi körúton. Ennek aktuális adatait bárki megnézheti. A mérőállomás méri a szállópor (PM10) koncentrációját is, de külön a finomporét nem.

A szálló por is lehet egészségkárosító

A PM (az angol particulate matter rövidítéséből) a levegőben lebegő szilárd és folyékony (aeroszol) részecskék gyűjtőneve. Magyarországon a „szálló por” elnevezés terjedt el az ülepedő portól való megkülönböztetés érdekében. A PM10 a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék elnevezésére szolgál. Azért fontos meghúzni ezt a mérethatárt, mert a nagyobb részecskék egészségkárosító hatása nagyságrenddel kisebb, mivel a légzőrendszer szűrőin fennakadnak, így nem jutnak le a tüdőhöz.

Forrásától függően a PM10 igen sokféle anyag lehet, tartalmazhat elemi szenet, aromás és alifás szerves vegyületeket, halogéntartalmú szerves vegyületeket, fémeket beleértve a nehézfémeket is, nyomelemeket, nitrátokat, szulfátokat és egyéb sókat, szilikátokat és egyéb talaj eredetű anyagokat végül, de nem utolsósorban élő eredetű részecskéket, spórákat, polleneket is. Az összetételétől függ az általa okozott egészségügyi kockázat mértéke is. Egy talaj eredetű kisméretű részecske kisebb kockázatot jelent, mint a felületén toxikus anyagokat megkötő elemi szén részecske. ♦