Az agyi kiégésre találtak magyarázatot magyar kutatók

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében. A kutatók eredményeit bemutató publikáció szerdán jelent meg az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet újságjában, a The EMBO Journalben.

A kutatás eredménye szerint az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, amely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős – olvasható az egyetem szerdai közleményében.

Az eredmények új távlatot nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.

A kutatók szerint az eredmények alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy „felforr az agyvizem”.
„Bár hőmérsékletemelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben” – idézte az intézmény Alpár Alánnak, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docensének, a Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport vezetőjének szavait.

Stresszhelyzetben a szervezetünk megpróbál átállni más anyagcsere-állapotra, amiben nemcsak az agyvelőnk, de több szervünk is részt vesz. Ez viszont nagyon gyors átállást igényel – mondta az InfoRádióban Alpár Alán.

Hozzátette: a folyamat lényege, hogy ugyanazok az idegsejtek, amelyek ezt a gyors válaszreakciót elindítják, elindítanak egy olyan folyamatot is, amelynek hatása nem több tíz perccel később kezdődik és több órán keresztül fennáll. Ezért az agykéreg egy meghatározott területe felelős. Remélik, hogy az általuk feltárt, bonyolult folyamatok segítenek megérteni a magunkban stressz után jelentkező, elhúzódó, őrlődő viselkedést is. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments