Becsapták a fogyasztókat, csak a csomagolás ugyanaz

Uniós nyugati cégóriások évek óta becsapják  kelet-európai vásárlóikat. Nem ugyanolyan összetevőkből készült árut hoznak ide, mint amilyet nyugati vásárlóiknak adnak.Ugyanaz a márka, ugyanaz az elnevezés, ugyanolyan a csomagolás, csak épp a minőség más. Hét éve ismertek a tények: 2011-ben vállvonogatást kaptunk Brüsszeltől, most legalább állást foglalt az Unió parlamentje.

A fogyasztók megkülönböztetése elfogadhatatlan, ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult termékeknek ugyanolyan alkotóelemekből kell állnia – mondta ki az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a kettős termékminőségre vonatkozóan elfogadott állásfoglalásában – tudatta az MTI.

Egyelőre azonban nem tudni, mennyi időbe telik, és milyen döntésre jutnak egyáltalán. 2011-től hét év telt el, ennyi idő kellett elismertetni azt, ami egyébként evidens. Kelet nem azt kapja, amit a Nyugat. Meddig tartható fenn ez az állapot?

Hét éve az Európai Bizottság megvédte a multinacionális cégeket, alaptalan vádnak nevezve azt az állítást, hogy alacsonyabb minőségű termékeket szállítanak Kelet-Európába, mint a fejlett országokba. A bizottság állásfoglalását azzal magyarázta: a vállalatoknak megengedett, hogy a “különböző piaci igényekhez igazítsák a termékeiket”.

Mit sem számított a Szlovák Fogyasztók Szövetsége 2011 áprilisi vizsgálata, amelyekben kimutatták: egyes multinacionális élelmiszeripari vállalatok más minőségű termékeket szállítanak a különböző EU-tagállamokba, az újonnan jött országok állampolgárai alacsonyabb minőségűt kapnak. Pedig a cégek garanciát vállaltak áruik, az ételek és italok minőségére is, ezt minden célországban be is kellene tartani – írja azuzlet.hu.

Aztán a Nébih 2017-es felmérése újra igazolta a szlovákokét, a magyar hivatal 96 Magyarországon, Olaszországban és Ausztriában egyaránt forgalmazott termék esetében 71 féle eltérést talált a magyar fogyasztók kárára. Az élelmiszereket laboratóriumban is megvizsgálták. A termékek mintegy harmadánál tapasztaltak összetételbeli vagy érzékszervi eltérést.

Az 2018-as EU parlament közleményében már elismeri: számos teszt és felmérés mutatta ki, hogy elsősorban Közép- és Kelet-Európában az ugyanazon márkanév alatt és csomagolásban árult, látszólag a máshol árulttal egyforma termékek összetétele valójában eltérő, és jellemzően a vásárló kárára. Következtetése: amennyiben a vállalatok egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkával, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti. ♦