Szinte napra pontosan négy hónapja, május 26-án, szombaton éjjel gondolta úgy egy barna medve, hogy körülnéz a Heves megyei Pétervásárán, ráadásul a település központjában. Ezért is választotta ezt a helyszínt a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága arra, hogy a hazánkban előforduló nagyragadozókról szóló lakossági fórumsorozat első állomása legyen. Az eseményen a Váci Napló munkatársa is jelen volt, hiszen egyre-másra bukkannak fel olyan hírek, hogy a Börzsönyben is megjelentek a szlovák területről átcsatangolt medvék.
Pétervására és környéke idén jelentős hírnévre tett szert a medvék megjelenése miatt – mondta a település polgármestere, Eged István, aki egyben a Fehér Kő Vadásztársaság elnöke is. Gombkötő Péter, a BNPI zoológiai szakreferense pedig arról beszélt, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye jelentős erdősült területei kedvező környezetet kínálnak a medve megjelenéséhez. Amit elősegít, hogy Magyarország a szlovákiai 1200 és a romániai 6000 példány közötti zónában van, így egyáltalán nem meglepő, hogy a medvék erre is előfordulnak.
Ráadásul a nyomok és az állatok észlelési gyakorisága alapján az is feltételezhető, hogy nem csak átutazóban vannak, hanem itt is élnek. A Bükktől nyugatra is voltak észlelések: Ipolytarnócon és a Váctól 95 kilométerre lévő Salgótarján közelében is.
De mit lehet tenni a medvékkel történő konfliktus elkerülésére? A szervezők a személyi védelemre egy, az állat számára zavaró 1-2 ezer forintért kapható medvecsengőt, és egy körülbelül 16 ezer forintba kerülő medveriasztó spray-t is mutattak be, ezeket érdemes azoknak beszereznie, akik medve járta erdő közelében élnek, vagy oda mennek.
Az állattenyésztők számára is nagy feladat a birkanyáj vagy a tehéncsorda megóvása a medvéktől. Ehhez a Nemzeti Park Igazgatósága 13 villanypásztor kihelyezését támogatta a környékbeli gazdáknak. Ezen kívül azt javasolják, hogy az állatokat éjszakára tereljék masszív, zárt istállóba.
Ugyanakkor mivel a medve, a farkas és a hiúz is védett állat, a magyar törvények szerint a zavarásuk, a veszélyeztetésük és a kilövésük bűncselekménynek számít, sőt, az általuk okozott kárt az állattartó gazdának kell viselnie.
Ezzel kapcsolatban az Erdélyben született Szép Ábrahám, a Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Program vezetője elmondta, hogy változtatni kellene a szabályokon, kártérítési alapra lenne szükség, hogy az állattartók biztosítva legyenek a nagyragadozók által okozott veszteségek ellen. Ők a Kuvasz-Őr programban 9 környékbeli gazdának adtak ki kölyökkutyákat, és a hófehér négylábúak nagyon jó szolgálatot tesznek a nyájak mellett. ♦