Birkózó vb: szurkolhatunk Lám Bálintért és Nagy Mihályért
Zsiványok, útonállók figyelem! Október 20. és 28. között ajánlatos elkerülni a Papp László Budapest Sportaréna környékét is, ugyanis ott rendezik minden idők legnépesebb birkózó világbajnokságát és az álmoskönyvek szerint nem kecsegtet sok eséllyel ujjat húzni a földkerekség legjobb karfiolfülűjeivel…
Az előzetes nevezések alapján 101 ország 910 versenyzője már biztosan tiszteletét teszi a budapesti birkózó világbajnokságon és ez a szám még bővülhet is. Az igazsághoz tartozik, hogy az új súlycsoportok bevezetése óta ez lesz az első vb, ahol nem nyolc, hanem szakáganként tíz-tíz súlykategóriában mérik össze erejüket a versenyzők.
És ha már a legnépesebb lesz, a valaha volt legjobb világbajnokságnak is kell lennie az október 20-án kezdődőnek, ez már Nenad Lalovicsnak, a nemzetközi szövetség (UWW) elnökének az elvárása, melyet a magyar szervezőknek sikerült gyorsan magukévá tenniük. Reméljük, a hét szerencsés szám lesz, hisz eddig már hat sikeres világbajnokság házigazdái lehettünk – emelte ki Bacsa Péter, a Magyar Birkózó Szövetség ügyvezető alelnöke a legutóbbi sajtótájékoztatón – és a hetedik is elismerésre méltó, a tőlünk már megszokott magas színvonalú lesz.
A magyar szövetség versenyképes pénzdíjjal is elismeri a legjobb, legkiemelkedőbb teljesítményeket. A világbajnok nettó nyolc millió, a második helyezett négy, míg a bronzérmes három millió forinttal lehet gazdagabb, de az ötödik is kap egy milliót. Az edzők a felét, a nevelőedzők az ötödét az adott pénzdíjaknak.
Kijelölték a világbajnoki csapatot. Komáromi Tibortól a szövetség szakmai alelnökétől megtudhattuk, háromszor tíz (szabadfogás, női, kötöttfogás), azaz összesen harminc magyarért szoríthatunk október harmadik dekádjában a Papp László Budapest Sportarénában, közöttük két egykori váci nevelés, a szabadfogású 80 kilogrammos súlycsoportban induló Nagy Mihály, valamint a kötöttfogású 130 kilós óriás, a jelenlegi világranglistát vezető Lám Bálint, aki 2001-től, hét éves kora óta a Váci Forma SE versenyzőjeként nevelőedzőjétől, a szintén váci Nagy Lajostól igyekezett eltanulni a birkózás csínját-bínját, a jelek szerint nem eredménytelenül.
És most néhány szót a lebonyolításról, hisz ez újdonság a VB-k eddigi történetében. Egy-egy súlycsoport versenye a selejtezőktől a döntőkig két napon át tart, kétszeri mérlegeléssel. Az első méréskor nincs súlyengedmény, tehát a hivatalos súlyhatár alatt kell maradni, másnap reggel (természetesen már csak azoknak, akik eljutottak odáig) újra fel kell kapaszkodniuk a mérlegre, ám átmeneti jelleggel, még ebben az évben, itt nyomhatnak két kilóval többet, mint előző nap.
A versenyek lebonyolítása úgynevezett vigaszági rendszerben történik, melynek lényege, hogy, a két ág (felső-alsó) győztesei mérkőzhetnek az aranyéremért. A két elődöntő vesztesei meccselnek a bronzérmekért azokkal, akik megnyerték az adott ág „visszamérkőzéseit”, aki itt veszít, az ötödik. (Vigaszágra azok kerülnek, akiket a két döntős az oda vezető útja során legyőzött, tehát egy vereséggel legjobb esetben még bronzérmet lehet nyerni a végelszámoláskor.) A mérkőzések kétszer három percig tartanak fél perc szünettel, tussal (kétváll), technikai tussal (kötöttfogásban 8, szabadfogásban 10 pont különbség esetén), illetve pontozással nyerhető egy ütközet.
Olvasóink legjobb, leggyorsabb kiszolgálása érdekében – különös tekintettel a váci érdekeltségű versenyekre – a Váci Napló helyszíni tudósítója ott lesz az aréna sajtótribünjén, és az aktuális eredményeken túl VB-színesekkel is szolgál napról napra, melyeket folyamatosan frissülő online felületünkön olvashatnak.
A zsiványok és az útonállók pedig valóban okosan teszik, ha megfontolják intelmeinket. (képünkön: Lám Bálint) ♦