Pénzt nyomnak a kézilabdába, váci fiatalokat is támogatnak

A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elindította elitprogramját, amely 15-15 férfi és női utánpótláskorú sportolónak biztosít speciális képzést a klubokkal együttműködésben. A keretben váci fiatalok is vannak.

Az MKSZ keddi sajtóbeszélgetésén Zsiga Gyula szakmai igazgató – aki korábban az akkor még az első osztályban szereplő váci férfi kézilabda-csapat trénere volt – példaértékűnek nevezte a kezdeményezést, mert a sportágban ilyesmire még nem volt példa, és nem tud róla, hogy más szövetségben megvalósítottak volna hasonlót.

„Az általunk kiemelkedőnek vélt tehetségeket egyénileg is menedzseljük, hiszen eltérő koncepcióval készítik fel őket a klubokban, ezért eltérő képzettségi szinten vannak, amikor a korosztályos válogatottakban találkoznak” – magyarázta.

Juhász István, a kiemelt utánpótlásprogram vezetője úgy fogalmazott, a tehetséggondozó program sportszakmai és tudományos szempontból olyan hálót von a kiválasztottak köré, amely a kluboknál zajló munka során is nagy segítséget tud nyújtani.

„Többet nem tudnak edzeni, és többször nem tudjuk őket elhozni a klubjukból, ezért az edzésminőséget kell támogatnunk” – mondta. Hozzátette, a fiataloknak klubcsapatuknál pluszmunkát, esetenként eltérő munkát kell végezniük, mint társaiknak.

Zsiga Gyula kifejtette, hogy egy szakmai csoport állította össze a kétszer 15 fős névsort, és nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben bővítik a tagságot. Amennyiben egy játékosnak nem megfelelő a hozzáállása, vagy külföldre igazol, felülvizsgálják a tagságát, amely egyébként 21 éves korig tart. Ha a klubok nem teljesítik a programban meghatározott feltételeket – például nem biztosítanak elegendő játékidőt az elitprogramban szereplő kézilabdázónak -, a játékos kérheti az átigazolását.

Juhász elárulta, az elitprogram költségvetése körülbelül 100 millió forint. A játékosok havonta részesülnek a Gerevich Aladár Sportösztöndíjból, a klubok pedig játékosonként és idényenként 3,2 millió forintot kapnak, a NEKA kivételével. Kijelentette, elvárás, hogy a program tagjai négy-hat év múlva alapemberek legyenek a felnőttválogatottnál.

Gyurka János férfi utánpótlás-szakágvezető úgy vélekedett, 15 játékosuk 70-80 százaléka „oda fog érni”, hiszen többségük már szerepel az utánpótlás-válogatottakban. Hozzátette, öt további fiatalt is szemmel tartanak.

Hajdu János női utánpótlás-szakágvezető – aki ugyancsak edzősködött Vácott – szerint a 15 fiatalnak valószínűleg a 80-90 százaléka felnőttválogatott lesz, közülük a 2020-as tokiói olimpián három, 2024-ben Párizsban körülbelül hat játékos lehet ott.

Az elitprogram részvevői között csak a hölgyeknél találunk két vácit: Kácsor Grétát és Kuczora Csengét, akik a GVM Europe-Vác játékosai. ♦