A szólás- és sajtószabadság ügyében döntött az Ab
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy közügyek megvitatása esetén szélesebb a szólás- és sajtószabadság személyiségvédelmi határa. Az alkotmányjogi panaszt egy hírportál kiadója indítványozta. A portálon egy fotóval illusztrált cikk jelent meg az akkor közszereplőnek számító felperesről.
A fénykép évekkel korábban, a felperes ellen folytatott büntetőeljárás során jogsértően készült, mivel az akkor hatályos szabályok szerint ezzel megsértették a felperes személyiségi jogait. A felperes személyiségi jogi pert indított és nyert meg jogerősen a portál ellen a Fővárosi Ítélőtáblán. A tábla indoklása szerint bírósági tárgyaláson közszereplőről is csak a hozzájárulása alapján készíthető hang- vagy képfelvétel, ezt pedig a felperes kifejezetten megtiltotta.
A portál kiadója alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab) a táblabíróság döntése miatt, mivel ellentétesnek tartotta a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságával.
Az Ab szerint a vitatott fénykép és cikk közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításnak minősül, amelyben a közszereplő felperes, egy korábbi miniszter közvetlen, személyes érintettsége köztudomású tény. A portál cikkére ezért vonatkozik a közügyek vitatását megillető kiemelkedő alkotmányos védelem.
Az Ab rámutatott: még ha korábban a fotó elkészítését egy bíróság jogsértőnek mondta is ki, most már ez a fénykép létezik, felhasználásának alkotmányossága pedig külön vizsgálandó. A cikk emellett egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárás már jogerősen lezárult, a felperest jogerősen felmentették a hivatali visszaélés vádja alól, ezért megállapítható, hogy a beszámoló az eljárás eredményéről objektív módon tudósított.
A fénykép sem ábrázolja megalázó helyzetben, súlyosan bántó vagy az emberi méltóság korlátozhatatlan lényegét sértő módon a felperest. A vitatott fényképnek a felperes hozzájárulása nélküli felhasználása tehát ebben az ügyben nem alkalmas az objektív méltóságérzet megsértésére, a felperes képmáshoz fűződő jogának arányos korlátozását jelenti, és nem minősül visszaélésnek a sajtószabadság gyakorlásával – mondták ki.
Az Ab emiatt megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla alkotmányjogi panasszal támadott jogerős döntését.
A határozathoz az Ab 15 tagja közül Salamon László és Stumpf István fűzött különvéleményt. A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján. ♦