Foci: ma Nyíregyházán, vasárnap itthon játszunk
Két mérkőzést is játszik ezen a héten az NB II-ben a Vác FC. Ma, szerdán Nyíregyházára látogat, vasárnap pedig ismét a váci stadionban játszik a csapat, ezúttal a Kaposvár érkezik városunkba. A múlt vasárnapi, két és fél év után újra itthon rendezett meccsén csapatunk a Békéscsabával 1-1-re végzett.
A Balmazújváros elleni vereség után már a szerdai Vác elleni hazai találkozóra készül a Nyíregyháza Spartacus. A két csapat 27. alkalommal találkozik, és eddig 10 alkalommal a Szpari győzött, nyolc-nyolc alkalommal a váciak örülhettek, illetve döntetlen lett a végeredmény. Jelenleg a tabellán a mi csapatunk áll jobban, három ponttal előzik meg a Spartacust.
– Nehéz most a csapatot összeállítani, mivel hat labdarúgóm is sérült. Hazai környezetben ezzel együtt a győzelem a cél, bízom magunkban, azt gondolom, bármilyen összeállításban lépünk is pályára, nyernünk kell – mondta a nyíregyházi vezetőedző, Lengyel Roland.
A vasárnapi, Kaposvár elleni meccsen ismét nem lesz könnyű dolga csapatunknak, hiszen a vendégek az előkelő negyedik helyen állnak. Igaz, jó előjel lehet, hogy a harmadik Békéscsaba ellen döntetlent játszottunk – ennyit jelenthet a valóban hazai pálya.
A viharsarkiakkal vívott küzdelmet, amelyet ingyen lehetett végigszurkolni, a hivatalos statisztikák szerint 1200-an nézték meg. A kellemes időben csak a napos oldali lelátón találhattak helyet a nézők, a stadion többi része le volt zárva. Szemközt elhelyeztek egy ideiglenes eredményjelzőt, amelyen sokáig – a váci helyzetek ellenére – 0-0 volt látható, ám nem sokkal a vége előtt egy jogos tizenegyessel vezetést szereztünk. Sajnos még a lefújás előtt a csabaiak egy gyors elfutás után egyenlítettek.
A váciak végre itthon szurkolhatnak a csapatnak. Ám ahhoz, hogy sokan legyenek a lelátón, a vasárnapinál sokkal jobb foci kell, elsősorban látványos és főleg eredményes játék. Mert a békéscsabaiak ellen nagyon sok volt a hiba, az előre ívelgetett indításokat a magassági fölényben lévő védők elfejelték, az adogatások is rendre pontatlanok voltak. És hiányzott egy vezéregyéniség, aki húzza maga után a többieket. ♦