Sokan megennék a klónozott állatok húsát is

A kisvárosokban és falvakban élők mindössze 10 százaléka utasítja el a klónozást egy felmérés szerint, míg a budapesti lakosok 60 százaléka ellenzi azt. Az alapfokú végzettségűek csupán 5 százaléka nem ért egyet a klónozással, ugyanakkor a diplomával rendelkezők mintegy 50 százalékára igaz ugyanez.

Míg az állati szervezetek és az ember klónozásának megítélésével számos publikáció foglalkozik, egyelőre kevés kutatás vizsgálja az állatok élelmezési célú klónozásának fogadtatását – írja közleményében a laboratorium.hu, amelynek cikkét az Agrárszektor szemlézte. Korábbi felmérésekből kiderült, hogy a közvélemény inkább támogató a humánterápiás célú alkalmazásnál (szervátültetés, komoly betegségek kezelése), viszont élesen elutasítja a reproduktív klónozást.

Egy közelmúltban készült vizsgálatban azt kutatták, mit gondolnak az emberek az állatklónok élelmiszerkénti felhasználásáról. Az eredményekből egyértelműen kiderült, hogy a fogyasztók megosztottak a kérdésben, ám az állatok élelmezési célú klónozásáról összességében elutasító a hozzáállásuk.

A felmérés számos különbséget mutatott a megkérdezettek képzettsége, az ismeret szintje és a téma iránti érdeklődése szerint is. Míg a nők 60 százaléka elutasítja a klónozást, addig a férfiaknál ez az arány 40 százalék. Az alapfokú végzettségűeknek alig több, mint 5 százaléka ítéli el a klónozást, érdekes azonban, hogy a felsőfokú diplomával rendelkezők több mint 50 százaléka ellenzi.

Az állattenyésztésben jártas válaszadók ugyanakkor csupán 16,5 százaléka utasította el a klónozást. A kisvárosokban és a falvakban élőknek mindössze 10, ám a budapestieknek közel 60 százaléka ellenzi a klónozást. Meglepő a családban élők és az egyedülállók viszonyulása a kérdéshez, mert míg az előbbiek 83, addig az utóbbiak 17 százaléka utasítja csak el a klónozást.

Az irányító szerepet betöltő, illetve a vezető beosztású műszaki vagy gazdasági szakemberek 26 százaléka hasznosnak ítélte a klónozást, és nem fogalmaztak meg markáns etikai aggályokat sem. A „haszonelvűek” 21 százaléka gondolkodott ugyanígy, véleményük árnyaltabb volt, de a klónozás megítélésében ők is hasonló végkövetkeztetésre jutottak, jelentősnek ítélve az ökológiai problémákat is.

A „kockázatérzékeny” szegmens elutasítása mögött a félelem és az egészségügyi aggályok húzódnak, míg az állatjólét és az etika szerepe náluk valamivel kisebb volt. A „naiv elutasító” szegmens nem érzékeli az ökológiai krízist, számukra az etikai megfontolások hangsúlyosabbak a klónozás megítélésekor, mint az egészségük féltése a klónozott húsok fogyasztásától.

A véleményvezetőnek tekinthető szakmai körbe tartozók (az állattenyésztési szakemberek) elfogadóan viszonyultak a klónozáshoz, de a megkérdezetteknek nem volt szilárd elméleti alapjuk, például a klónozás és a genetikai módosítás közötti különbségről. Így összességében nem felkészültek az ismeretátadásra, és az érdemi párbeszédre a közvéleménnyel – derül ki a felmérésből. ♦