Háromszor készül megkerülni a Szentendrei-szigetet Szabó Miklós, a váci Sárkányhajós és Természetjáró Egyesület 55 éves elnöke. Mindezt külső segítség nélkül, 3 különböző típusú hajóval. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet Vác és a Dunakanyar szépségére, a környék vízi turisztikai lehetőségeire, valamint arra, hogy a vízi sportokat bármilyen életkorban, és szinte bármilyen körülmények között lehet űzni.
A sportoló 2019. január 19-én, reggel 5 órakor száll vízre, és egyébként ez már a második kísérlete lesz arra, hogy 200 kilométert tegyen meg a jéghideg Duna vizén. A váci Szabó Miklós tavaly is megpróbálta teljesíteni a távot, de 2 körnél ki kellett szállnia, mert hajnalban hóviharba keveredett, és kockázatos volt folytatnia az evezést. Ezúttal az első kört egy outrigger típusú, Polinéziában is használatos oldaltámaszos hajóval teszi meg, ami stabil, tengeren is használható, kormánylapátja is van. A második kört tengeri kajakkal, a harmadikat pedig egy speciális, az átlagosnál hosszabb négyes túrakenuval lapátolja majd végig.
A limit 30 óra, ennyi idő alatt kell teljesítenie a 3 kört, de Miklós szeretne jóval hamarabb végezni a távval. Ami cseppet sem veszélytelen, ezért komoly előkészületeket és felügyeletet igényel. A vízi teljesítménytúrát orvos kíséri majd, hogy a sárkányhajós elnök bármilyen egészségügyi segítséget azonnal megkaphasson. Ahogy Szabó Miklós meséli: tavaly volt egy kis zűr azzal, hogy nem jelentette be a vízi hatóságnál a tervét. A Facebookon közvetítették a kísérletet, ahol a rendőrség is felfigyelt rá, és evezés közben a vízen megkérdezték tőle, hogy mégis miért kerülgeti a Szentendrei-szigetet. Tanult az esetből, ezért a tervezett januári vízre szállásig már minden engedélyt beszerez majd, és a biztonság kedvéért éjszaka, a sötétben, miként az előző kísérletnél is, egy motoros hajó is kíséri a váci sportoló útját.
Amihez egyébként komoly felszerelés és felkészülés szükséges: Szabó Miklóst neoprén ruha védi majd a hideg ellen, és a tervei szerint speciális mentőmellényben evez majd, valamint teljes váltóruhát és csereszerelést is visz magával. Nagyon fontos lesz továbbá, hogy megfelelően egyen és igyon, hogy a szervezete megkapja a szükséges tápanyagokat az erőpróba teljesítéséhez. Amiben a legnehezebb szerinte a hideg szél lehet, a legkegyetlenebb szakasz pedig a tahitótfalui híd és a Dunabogdány közötti gyors folyású rész lesz. Miklós meggondoltan vág bele lapátjaival a Duna vizébe, gyerekkorától kezdve sportol, több komoly gyalogos teljesítménytúrát is végigcsinált már, olyanokat, mint a Kinizsi Százas, vagy a BEAC maxi, előbbi 100, utóbbi 110 kilométer hosszú gyaloglást jelent, komoly szintkülönbségekkel. Cikkünk megjelenésekor már vízi tréningekkel, úszással és futással készül a januári szigetkerülésre.
Miklós gyerekkora első szakaszát a Pilisben töltötte, és családja Vácra költözése után, általános iskolásként került kapcsolatba a vízzel, a Dunával. Az Árpád Fejedelem Általános Iskola negyedik osztályos tanulójaként Csereklye Józsefnél ismerkedett meg a kajak-kenu sporttal. Elsőre a szakágak versenyzőinek jól ismert „Kis Csille” elnevezésű hegyi futóedzésbe szaladt bele, de ez sem vette el a kedvét, mindig is a víz, és a sport közelében maradt. Példaképei voltak többek között olyan legendás váci hajós mesterek, mint Csereklye József, Babella László, valamint Rapcsák Károly, akiktől rengeteget tanult, és ma is felnéz rájuk.
Miklós aztán 2003-ban talált rá a sárkányhajózásra, amivel azóta komoly sikereket ért el, ma pedig már a váci Dunai Sárkányok Sárkányhajós és Természetjáró Egyesület elnöke. Az egyesület hajója a szegedi csapatvilágbajnokságon a legjobb magyar csapat lett, a nemzetközi összesítésben 125 csapat közül a 3. helyet szerezte meg. A 200 kilométeres vízi teljesítménytúráról egyébként a tervek szerint élőben közvetítenek majd a Facebook-on, és a tavalyi tapasztalatok alapján idén is sokan szurkolnak majd neki szárazföldről, hidakról és természetesen a Duna vizéről is. ♦