kozponti gyogyszertar banner 728x90 (1)

Vác nevének eredetét kutatja a nyugdíjas ezredes

hirdetés
dunaelektro banner (1400 x 230 képpont)

Még ma sem tudjuk pontosan, honnan ered városunk elnevezése. Különböző történelmi források alapján közvetve juthatunk arra a következtetésre, hogy a települést a Vác nevű remetéről nevezték el. Bátonyi Pál, ny. honvéd ezredes, a Váci Városvédők és Városszépítők titkára, az Esze Tamás Honvéd Nyugdíjas Egyesület elnök-helyettese most egy új teóriával jelentkezett.

Ma a nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja Vác nevét. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét. Más elmélet szerint egy székely-fehér hun(kony)uralkodó, vagy magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felmerült a „vác” szó mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is.

Nos, Bátonyi Pál szerint Ransanus szicíliai püspök Mátyás királynál járva megírta művében, hogy Vác városát a híres uralkodóról Baton-ról nevezték el. Az uralkodóról és családjáról csak külföldön maradtak meg korabeli okmányok, de sok település őrzi nevüket.

A Kárpát-medencében 805-től uralkodó család keresztény volt és székely-fehér hun (kony) eredetű. Az első uralkodó Ábrahám, székely neve Aba, hun neve Ábrán(y) volt. Ő és fia Adorján=Csaba= Odurján alakította meg a székely katonai szervezetet. Csaba eltávoztával Ábrahám 815 után másik fiával, Izsák=Kolba= Kolon-nal uralkodott. A két vezető bolgár szövetségben kormányzott.

Izsák középső fia a 830 körül született Sirák=Vat=Baton volt. Apjával a Kisalföldön élt, ottani települései Vát, Külsővat, Mersevát és Cirák. 850 körül áttelepültek a Duna-Tisza közé és szeretethangzókból (cs és c) egészült ki neve: Pusztavacs, Vacsihegy (Kecskemét).

Apja bolgárbarát politikáját ellenezve északabbra építette ki udvarát és katonaságát, a kavarokat (lázadok). Először fő települése Nagybátony volt, egyházi települései Sirák, Sirok, Szirák, Borsodszirák, Szirk, míg katonai települései Gömör, Őrhalom, Őrbottyán, Csömör, Dömörkapu (Szentendre), Budaörs, Nagybátony, Sirok, Vác. Nevét őrzi Váthpuszta, Kisvác (Pomáz) is.

860 körül került hatalomra és fő városává tette a róla elnevezett Vácot, mely ekkor közigazgatási, katonai és egyházi központ is lett. Átszervezte a székely haderőt (Csaba nemét kiegészítette Vácmán ággal). Először kiűzte a bolgárokat, majd szövetséget kötött a Kijevnél megjelenő magyarokkal. A frankokat visszaszorította.

A 881 évi háborúban Weniam-nál (a mai osztrák-bajor határnál) ungarik (székelyek) és Culmite-nél (a mai Culmitz-nál) cowarik (kavarok) győzték le a frankokat. Ma mintegy 17 osztrák és 23 bajor település, vagy utcája, valamint Németország harmadik legnagyobb hegysége viseli a Watzmann nevet.

A német mondák szerint Watzmann egy híres király volt, amit a Watzmann hegységnél lévő Königsee is alátámaszt. Halála után fia, Salamon (Vata, Batonya) hívta be a magyarokat a Vérszerződéssel – írja Bátonyi Pál. ♦