Parlamenti döntés született korábban a már működő kerti kutak fennmaradásával kapcsolatban. A téma sokakat érint és az elmúlt időszakban, főleg a közösségi médiákban, nagyon sok téves információ terjedt el. A helyzet tisztázására a városháza közleményt adott ki.
A 2018. január 1. napjától hatályos jogi szabályozás – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet – alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutakra (vízilétesítményekre) az építtetőnek vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.
Az építtető/tulajdonos mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb 2020. december 31-ig fennmaradási engedélyt kér.
A 2018. január 1. után létesítendő kutakra létesítési, majd üzemeltetési engedélyt kell kérni.
A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges az olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
– a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 köbméter/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
– épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
– nem gazdasági célú vízigény.
Minden egyéb vízilétesítmény esetében a katasztrófavédelmi igazgatóság dönt az engedélyről.
A talajvízkút jegyzői engedélyezésének feltétele
– a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,
– a kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése,
– a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén – az illetékes vízügyi hatóságnak szakértőként történő bevonásával – annak megállapítása, hogy a kút nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.
Amennyiben a fennmaradási engedélykérelemmel érintett talajvízkút vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni. A megszüntetésre irányuló hatósági intézkedés esetén a hatósági előírás teljesítésének igazolásaként be kell mutatni azokat a terveket, vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak a megszüntetése megállapítható.
A vízjogi fennmaradási engedélykérelemhez az alábbi mellékletek benyújtása szükséges:
– tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más az építtető/kérelmező személye,
– az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlantulajdonos,
– a közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket érint – A 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. számú melléklet II. pontjában részletezett tartalmú dokumentáció.
– A fennmaradási engedélyezési eljárás illetékmentes – hívja fel a figyelmet a városháza. ♦