Február 1-jén Várkonyi Judit „Kalandárium 2019” című új kötete bemutatójának adott helyet az Arcus Galéria és Könyvesbolt, a beszélgetést Fazekas Lászlóné magyartanár vezette, de ott volt, s beszélt a közös munkáról Horgas Péter, a kötet art directora is.
A szerző Gyöngyösön született, a középiskolát Vácott, a konzi – szavai szerint nem túl normális, sokkal inkább igencsak kilengő – kollégista növendékeként végezte. További tanulmányok után több mint egy évtizeden át az Operaház sajtósa volt, jelenleg a Budapesti Játékszínnél dolgozik ugyanilyen munkakörben.
Portrékötetek (A Maestro – Lukács Ervin emlékezik; A Díva – Palánkay Klára emlékezik; Veronika fél élete) után 2018-ban megjelent Kalandárium 2018 című kötete, műfajilag tízmásodperces novellákkal, és már kijött a 2019-es folytatás is, egyaránt Török Eszter illusztrációival színesítve, illetve színezendően, mivel kifestendő lapok is vannak a kötetekben.
Várkonyi Judit ezen kis írásait kezdetben az interneten osztotta meg, aztán sokak biztatására döntött úgy, hogy igyekszik kimenteni munkáit a világháló szövegfolyamából.
„Szeretem Várkonyi Juditot. Olvasni is szeretem. Szeretem, hogy kiszámíthatatlan, szeretem, hogy meglepő, szeretem, hogy gyönyörű, szeretem, hogy szívbe markol, szeretem, hogy földhöz vág, szeretem, hogy könnyezek, vagy mert sírok, vagy épp nevetek. Tesz velem, amit akar!” – ezt az ajánlót írta az egyik kötethez Pokorny Lia színművész, aki videóklipeken több Várkonyi-szösszenetet tolmácsol(t), az ezekből vetített válogatás különösen nagy sikert aratott a bemutatón. ♦