Váci köz-tér: de jó, gőzölög az aszfalt a kátyúzógép alatt

Nem szeretnék ünneprontó lenni, bár ha alaposan végiggondolom, az ünnepet nem én rontom el. Hanem az a sok kátyú, amely ilyenkor tavasszal szinte minden úton megjelenik. És a gödrök nem válogatnak, keletkeznek és mélyülnek a városi és az állami kezelésű utakon egyaránt.

Tudom, ez ma még egy sziszifuszi harc, mert nincs annyi pénz, amely a hazai úthálózat rendbetételéhez kellene. Vagy lehet, hogy lenne mégis több, ha nem másra költenék és például a stadionberuházások ilyen feneketlen kútba szórt pénzként jelennek meg a közvélemény előtt. Mert a magyar foci Végh Antal híres könyvének megjelenése óta nem tudott a posványól kiemelkedni, miközben az utóbbi ötven évben rettentő sokan nagy pénzeket tettek zsebre a sportág szereplői közül.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Váci Köz-Tér: a Krúdy Gyula utca nem Krúdy utca?

Nem azt mondom, hogy nem kell új, kényelmesebb, korszerűbb stadion, hanem azt, hogy amíg nincs tartós és értékelhető teljesítmény, addig nem kellene egy fityinget sem adni a magyar focira. Dolgozzanak meg a pénzükért. A versenyszférában sem előre osztják a fizetést, hanem mindig az elvégzett munka után.

De vissza a kátyúkhoz. Most épül az M2-es új szakasza, amelyet már részben használhatnak az autósok. Nos, ha egy jó autóval végiggurulsz rajta, több helyen is érzed a döcögést, van, ahol a burkolat már meg is süllyedt. Az építő konzorcium bizonyára eleget tesz a magyar előírásoknak, bár gyanítom, mondjuk a németeknél ezzel a színvonallal nem rúghatnának labdába. 2019-ben már a magyarok is nyugati béreket és nyugati utakat akarnak, nem Európa lábtörlőjeként éldegélni.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Váci Köz-Tér: a Krúdy Gyula utca nem Krúdy utca?

A városi utak állapota jól tükrözi a helyi önkormányzatok gazdasági helyzetének változását. A központi költségvetésből egyre kevesebb, vagy legalábbis arányaiban kevesebb pénz érkezik címzetten, ha többletforráshoz szeretne a város jutni, pályáznia kell. Egy útfelújítási pályázaton viszont akkora a tülekedés, hogy csak kis esélyünk van a sikerre.

Marad hát a “sajáterő”, ami a városi költségvetést jelenti, amelyben a pluszbevételeket olyan sok felé kell elosztani, hogy utakra meglehetősen célzottan tudunk csak költeni. Így hát öröm látni, amikor a holding kátyúzó gépe alatt gőzölög az aszfalt, mert legalább néhány, olykor nagyon veszélyes gödör eltűnik az utakról.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Váci Köz-Tér: a Krúdy Gyula utca nem Krúdy utca?

De soha nem annyi – sajnos -, mint amennyit az autósok szeretnének.

Mindjárt itt a tavasz, az ember arca felderül, s boldogan nézi a ragyogó napfényt. Egy jó tanács: azért nézz az autód kereke alá is, nehogy mélyen a zsebedbe kelljen nyúlni. (fotó: Facebook – Kiss Zsolt)

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!