Kreatív fejlesztés könnyűzenével!

Élményalapú, digitális technikai eszközre építő, óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló új nemzetközi zeneoktatási módszertan európai bevezetésén dolgozik a dalszerzőket tömörítő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. A napokban útjára indított Future Songwriting, azaz „a jövő dalszerzése” elnevezésű kétéves nemzetközi projektben összesen nyolc európai intézmény működik együtt, munkájukat az EU Kreatív Európa programja is támogatja.

Az eredetileg Finnországban több éve indított projekt néhány éve hatalmas sikereket ért el a finn általános iskolás énekzene-oktatásban. A rendhagyó tanórák lényege, hogy a digitális technika használatával interaktívvá és élményalapúvá teszik a kisiskolások zenei foglalkozásait, a középpontban pedig a közös dalszerzés áll.

A projekt legjelentősebb eredménye az, hogy az alapvetően műhelymunkára szabott pályázat mára egy több EU-s országban futó, a Kreatív Európa program által támogatott projektté vált, amelyben közös jogkezelők, művészeti egyetemek és zenei kutatóintézetek is részt vesznek.

Az óvodai és iskolai foglalkozások keretében a gyerekek együtt kitalálnak egy történetet és az abban szereplő karaktereket, majd egy táblagép segítségével hangokat, zajokat, zörejeket gyűjtenek, rögzítenek. A GarageBand elnevezésű applikációnak köszönhetően szabadon engedhetik zenei kreativitásukat: hangszereket szólaltathatnak meg, közösen zenét és szöveget írnak, egyszerű dalokat hoznak létre.

Kreatív fejlesztés

Ahogy a rendszeres gyurmázás után nem lesz minden gyermekből keramikus művész, úgy a Future Songwriting projektben résztvevő ovisokból és kisiskolásokból sem lesz feltétlenül zeneszerző vagy szövegíró. A fő cél itt is a kicsik kreativitásának és egyéb képességeinek fejlesztése. Ráadásul a zenélés bizonyítottan segít leadni a bennük felgyülemlett feszültséget, ezáltal hozzájárul a lelki kiegyensúlyozottsághoz. Emellett a dalszerzői tehetségek felkutatására és motiválására is használható a módszer – írják.

Különböző tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a zenetanulás pozitív változásokat okoz az agyban és fejleszti a gyerekek mentális képességeit, egyes kísérletek alapján akár még a diszlexiára is egyfajta megoldást jelenthet.

Az Egészségtükör portál egyik cikke szerint a zenetanulás hatására javul a gyerekek felfogóképessége, memóriája és összpontosítási készsége, amelyek jobb tanulmányi eredményhez vezetnek később az iskolában. Erre a következtetésre jutott kutatásai során Laurel Trailor, a McMaster Egyetem igazgatója, aki munkatársaival óvodáskorú gyerekekkel végzett kísérletet, amelyek során azt tapasztalták, hogy azok a gyerekek, akik zenei képzésben vettek részt, kivétel nélkül jobban teljesítettek, mint azok a társaik, akik nem tanultak zenét.

A kutatás első körben azt igazolta, hogy a zenetanulás fejleszti az agy hallókérgét. A szakember összehasonlította az azonos típusú vizsgálatok során megfigyelt elektromos és mágneses impulzusokat az agyban, felismerte, hogy már akár egy vagy két év zenetanulás is fejlettebb memóriát és jobb összpontosítási képességet okoz.

Úgy tűnik, hogy a zenetanulás hatékonyan fejleszti a koncentráció és memória képességét, amely a tanulás számos területen vezet jobb eredményekhez – mondta.

A Harvard Egyetem kutatója, Gottfried Schlaug szintén komoly összefüggést talált a kisgyermekkori zenei képzés és a mentális képességek fejlődésével összefüggésben. Szerinte a zene pozitív hatása a verbális és nonverbális képességekre is kihat. Kutatásai eredményeképpen arra a következtetésre jutott, hogy a különböző hangszerek más területet módosítanak az agyban.

Megjegyzi, az énekesek agyában bekövetkező változások némileg eltértek a vonós vagy billentyűs hangszereken játszókétól. A zenélés és a nyelvi képességek fejlődése között még szembetűnőbb összefüggés talált például a diszlexiás gyerekek körében. „Az eredmények arra utalnak, hogy egy zenei képzés, mely erősíti a felfogóképességet, bizonyos nyelvi hiányokat is orvosolhat” – mondta.

Glenn Schellenberg, a Toronto Egyetem pszichológia professzora azt vizsgálta, hogy a zene kihat-e a személyiség egyéb területeire is, mint viselkedés, szociális készségek, beilleszkedés, konfliktuskezelés, intelligencia. Azt tapasztalta, hogy számos pszichológiai és kognitív teszten jobban teljesítenek azok a gyerekek, akik zenét tanulnak. A kutató szerint a zene nem csak a mentális képességre van pozitív hatással, hanem a személyiséget is fejleszti.

Elérhető és költséghatékony

A Future Songwriting módszer előnye, hogy az alkotás nem igényel költséges technikai apparátust, stúdiót vagy technikai személyzetet. A módszertan ismerete mellett mindössze egy-két táblagépre és az alkalmazásra van szükség. A korábbról már sokak által ismert rendhagyó énekóráktól eltérően itt nem vendégművészek biztosítják az élményt, hanem a tanítók továbbképzésén és a technika használatán van a hangsúly.

EU támogatás, magyar szerepvállalás

A finnországi sikerek után az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatásával más országokra is megnyitják a projektet. Magyarországról a dalszerzők egyesületét, az Artisjust hívták meg partnernek.

Mi koordináljuk a projekt teljes európai kommunikációját, emellett a hazai tanítóknak szóló továbbképzési programok szervezői vagyunk. Ahogy a kisgyerekek ceruzát, papírt kapnak a kezükbe és rajzolni kezdenek, úgy teszi lehetővé ez a módszertan, hogy élményszerűen dalszerzéssel foglalkozzanak. Büszkék vagyunk, hogy részt vehetünk ebben az oktatási projektben –  mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója.

A módszer itthoni bevezetésének ötletét a szakember a következőképpen indokolja: Ahogy a Dalszerző Expóval a szerzők tudatosabbá válását, a szakmai továbbfejlődés lehetőségét próbálja az Artisjus elősegíteni, a Future Songwriting projekttel a legkisebbek, azaz kisiskolás-, vagy akár óvodáskorú gyermekek vannak ugyanennek a témának a fókuszában. Az Egyesület a saját lehetőségeihez mérten próbálja a zene iránti lelkesedést a gyermekekbe is elültetni – nem titkoltan abban is bízva, hogy később akár közöttük is találhatunk néhány jelentős szerzőt. Az Artisjus úgy gondolja, a fenti cél eléréshez egy ilyen projektben való részvétel nagyon hasznos – a finn oktatáspolitika eredményei önmagukért beszélnek, nehéz jelenleg nagyobb hívó szót találni, mint a világ talán legsikeresebb oktatási rendszere, ahol a programban bemutatandó módszerek már a gyakorlat részét képezik.

A projekt három fő eleme:

• Műhelyképzés óvodapedagógusok és tanítók részére (Finnország, Németország, Franciaország, Magyarország)
• Továbbképzés tanítóknak e-oktatási eszközzel
• Kísérleti iskolai oktatások három országban (Finnország, Németország, Franciaország)

Eközben egyetemi kutatók dolgoznak a módszertan tökéletesítésén, további országokra való kiterjeszthetőségén. A Médiapiac kérdésére, hogy hol tart a módszertan tökéletesítése, az a válasz érkezett, hogy még korai lenne válaszolni, szeretnék megvárni a programban résztvevő partnerintézetek által elkészített tanulmányokat, ami a teljes projekt lezárultával, tehát 2020 őszén születnek meg. A projekt befejezése kapcsán majd záró szemináriumokat tartanak Helsinkiben, Budapesten, Párizsban és Brüsszelben.

Nemzetközi pályázat

A pályázatot lebonyolító szervezetek a finn (TEOSTO), a magyar (Artisjus) és a francia jogkezelő (SACEM), a Pompeu Fabra Egyetem (Spanyolország), a Kölni Egyetem (Németország), a Musical Futures zeneoktatási szervezet (UK) és a Helsinki Művészeti Egyetem (FI). Az oktatási módszertan az INTO School (Finnország) sajátja. A kommunikációs munkát az Artisjus a Hangvető közreműködésével valósítja meg. ♦