Leporolták a mértékegységeket
Hétfőtől megújult a Nemzetközi Mértékegységrendszer, az SI, amelynek alapegységei mostantól természeti, illetve technikai állandókhoz vannak kötve. A szakértők még tavaly novemberben fogadták el többek között a kilogramm új definícióját a Párizs melletti Versailles-ban az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián (CGPM).
Az SI alapegységeinek újradefiniálását követően az új szabályzat május 20-tól érvényes. Ez biztosítja, hogy a mértékegységrendszer hosszú távon stabil és konzisztens legyen.
A több mint hatvan ország részvételével tartott konferencián Magyarországot Nagyné Szilágyi Zsófia, Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztályának vezetője képviselte. A szakértő elmondta: a konferencián egyhangúlag szavazták meg az SI (Systeme International d’Unites) mértékegységrendszer teljes revízióját.
Az SI-rendszer hét alapmértékegységet foglal magába és azokból levezethető az összes többi. Ezek a következők:
- a méter,
- a kilogramm,
- a kelvin,
- a másodperc,
- az amper,
- a kandela és
- a mól.
Az eddigi SI-mértékegységrendszerrel az volt a fő probléma, hogy a kilogramm etalonja még mindig az a platina-iridium ötvözetből készült 1 kilogrammos prototípus volt, amelyet a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban elzárva őriznek 1875 óta Sevres városában.
Ennek a prototípusnak a hosszútávú stabilitását a gondos őrzés mellett sem lehetett biztosítani. A nemzetközi etalonból csak egy van a világon, Magyarországon annak leszármaztatott példányát őrzik.
Ezt a példányt 10 évenként elküldik Sevres-be, hogy a prototípussal összehasonlítsák. Ott kiderült, hogy a mi kilogrammunknak is néhány mikrogrammal nőtt a tömege, csakúgy mint általában a többi országé. Így megkérdőjeleződik a nemzetközi prototípus hosszú távú stabilitása, továbbá nehézséget okoz, hogy erről az egy példányról kell az összes leszármaztatást elvégezni – tette hozzá novemberben a szakértő.
A megoldás hosszú ideje érlelődött a tudósok fejében. Max Planck már 1900-ban leírta azt, hogy az alapmérték-egységeket természeti állandókhoz kellene kötni.
A szakértő korábban elmondta, hogy ennek megfelelően a kilogrammot a kvantumfizikában ismert Planck-állandó segítségével definiálták újra.
Megvalósítása elsősorban egy speciális mérlegen, a Kibble-mérlegen alapszik. Ez hatással volt más mértékegységekre is, így a kelvin, az amper és a mól definíciója is változott. A mértékegységek azonban ettől nem változnak meg, csak a definíciójuk.
Ez a változás jellemzően a méréstudomány művelőit és az alapkutatásokat végzőket érinti (például kvantum-technológia, nanotechnológia), a gyakorlati életben semmilyen változást nem jelent. ♦