A gazdagok egyre gazdagabbak – csak Amerikában?

A gazdagok egyre gazdagabbak. Ez egy olyan állítás, amelyet már számtalanszor megfogalmaztak, és minden bizonnyal a jövőben is meg fognak – ezt támasztja alá a Deutsche Bank Securities vezető közgazdásza is, aki épp a napokban mutatott rá arra, hogy a szegények és gazdagok közti szakadék valóban bővül.

Torsten Slok elmondása szerint az elmúlt évtizedben a háztartások vagyon-eloszlása még aránytalanabbá vált az Egyesült Államokban: a Federal Reserve kutatói által nemrégiben készített tanulmány szerint 2018-ban a leggazdagabb 10 százalék képviselte az összes amerikai vagyon 70 százalékát – ez az arány 1989-ben még 60 százalék volt. A tanulmány emellett megállapítja, hogy ugyanebben az időszakban a leggazdagabb 1 százalék vagyon-aránya 32 százalékra nőtt az 1989-ben mért 23 százalékról.

Hogy pontosabb képet kapjunk, a Fed kutatói elmondták: a leggazdagabb 10 százalék vagyonnövekedése nagyrészt annak a következménye, hogy az ebbe a csoportba tartozók egyre nagyobb eszköz-koncentrációra tettek szert.

Slok szerint a pénzügyi válság jelentős szerepet játszott az egyenlőtlenségek elmélyülésében, aminek következtében a Fed-nek be kellett avatkoznia, hogy megfékezze a globális pénzügyi rendszert érintő, tovagyűrűző veszteségeket, miután az ingatlanpiac összeomlott. Ezért aztán az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszer kamatcsökkentésbe kezdett, ami viszont azt a dominóhatást váltotta ki, hogy a “könnyű pénz” a már addig is gazdagnak számító réteg kezébe vándorolt – számol be a kutatási eredményről a kitekinto.hu.

“A pénzügyi válságra adott válasz az volt, hogy a Fed csökkentette a kamatokat, aminek következtében az elmúlt évtizedben a lakásárak és a részvényárfolyamok egyenletesen emelkedtek” – magyarázta Slok.

“A válság másik következménye a háztulajdonosok és a részvény-tulajdonosok arányának csökkenése volt a háztartások körében. Normális esetben a háztulajdonjog teszi ki a háztartások vagyonának legnagyobb részét, ez azonban a 2008–2009-es recesszió idején megingott” – tette hozzá. Az Amerikai Népszámlálási Hivatal szerint 2019 első negyedévében a nemzeti háztulajdonosi arány 64,2 százalék volt. “Tehát bizonyos értelemben a növekvő egyenlőtlenség forrása a Fed monetáris politikájában keresendő, lévén emiatt emelkedtek egyre magasabbra a részvényárak és a lakásárak” – fejtette ki a szakértő.

Bár a részvényárfolyamok jelentősen nőttek a válság óta, az ingatlan-tulajdonosok aránya nem tartotta a lépést, és sokan nem vettek részt a tőzsdei raliban sem a válságot követően.

“Mindez azt jelenti, hogy a részvényárak és a lakásárak nőttek, a tulajdonjogok ugyanakkor ma kevesebb kézben koncentrálódnak, és ennek következtében több egyenlőtlenséget tapasztalunk, mint valaha” – összegezte Slok.

Nem világos, hogy miként fog kinézni a következő 10 év, de néhányan azzal érvelnek, hogy a monetáris politika és a fiskális politika kombinációjára lehet szükség az egyre mélyülő szakadék áthidalására. ♦