A gyilkos fűkasza: hagyj egy kis életteret a rovaroknak

Gyönyörű, virágos rétek Vác és a Naszály környékén… Azon kívül, hogy szemet gyönyörködtetőek, mi más hasznuk lenne? Ideje lenne lenyírni, mert mindent elborít a gaz – merül fel az arra járókban a kérdés. Lenyírni…de nem mindegy, hogyan és mikor! – hívja fel a figyelmet a váci Bagolybükk Környezet- és Természetbarát Egyesület képviseletében Boldog Gabriella.

A régi, magyar gyakorlatban, még az elektromos fűnyírók és fűkaszák világa előtt kézi kaszával vágták a füvet. Aki már próbálta, tudja, hogy minden hétvégén igazi izomtömeg-növelő fitnesz műveletsor lenne kézi kaszával kiszaladni a telekre. Nem is tették… Többnyire évente kétszer kaszáltak, általában június elején és augusztus végén.

Hogy ez miért volt jó, a manapság elterjedt, a klímaváltozás negatív hatásaihoz jócskán hozzájáruló, a szárazságban még könnyebben kiégő, tüsire nyírt gyeppel ellentétben?

A rét, a gyeptársulás rengeteg élőlénynek jelent otthont és élelemforrást: rovaroknak, gyíkoknak, apróbb emlősöknek, madaraknak. Ha hetente letoljuk a füvet, ideje sincs ott megtelepedni az élőlényeknek. Holott, ha nincsenek rovarok, nem lesz, ami beporozza a virágokat, kevesebb táplálék jut a madaraknak, emiatt számuk lecsökken, kevesebb kártevőt fognak elpusztítani a haszonkertekben, és így egyre több, ártalmas mellékhatású növényvédőszert kell használni, ami, hosszútávon, az emberek egészségét is rombolja – kialakul az ördögi kör.

Ki gondolná, hogy egy olyan jóleső lazítás, miszerint ritkábban vágjuk a füvet, vagy legalábbis szakaszosan – máris hozzájárul környezetünk megóvásához? Apropó: szakaszosan! Mit is takar ez a kifejezés? A szakaszos vagy mozaikos kaszálás azt jelenti, hogy nem egyszerre vágunk le mindent a kertben, vagy a köztereken, parkokban, hanem mindig meghagyunk egy részt az élőlényeknek. Ezeket a fennhagyott foltokat majd csak akkor nyírjuk le, ha már újra megnőtt a gyep a többi, lekaszált része, de akár egész évben is meghagyhatjuk. Így biztosíthatjuk, hogy a kertünkben vagy a parkban egész évben éljenek méhek, lepkék, egyéb rovarok, madarak.

Az elektromos fűkasza gyakran már azzal is roncsolja a növényzetet, hogy bele-bele vág a földbe. Így egy eredetileg jól záródó, füves társulásban „felkapált lyukak” keletkeznek, ahová elsőként a pionír, mostoha körülményeket jól tűrő gyomnövények fognak betelepülni, amelyek egy úgynevezett zárt társulásban nem találnak helyet – mint például a parlagfű. Az ősgyepekben, amiket emberi kéz vagy jármű nem bolygatott, nem szaggatott fel, nem is találunk parlagfüvet. Mint a neve is mutatja, a parlagon heverő földeket kedveli: amelyekhez hozzányúltak, bolygattak, amelyeknek felborították a természetes egyensúlyi állapotát.

A damilos kasza további nem kívánatos hatása a fűben élő rovarok szó szerinti lemészárlása: míg a kézi kaszálásnál a szöcskéknek, rovaroknak volt idejük elugrani, elrepülni, kimászni a rájuk boruló növények közül, a túlságosan is gyorsan pörgő damil elpusztítja a rovarokat. Rovarász szakemberek  hívták fel nemrégiben erre a szomorú tényre a figyelmet, mint ahogy arra is, hogy az elmúlt 25-30 évben a rovarok össztömege (biomasszája) évi 2,5 %-kal csökken.

Márpedig 17-szer akkora tömeget, egyben táplálékot képviselnek, mint mondjuk a teljes emberiség. Ha ez ilyen ütemben folytatódik tovább, 10 év múlva már csak fele ennyi rovar lesz. Csak Németország védett területein az utóbbi 25 év során a repülő rovarok össztömege 75 %-kal csökkent! Ennek következtében pusztulnak a madarak is világszerte, így Európában, és nálunk is.

Nyugat-Európában már korábban szembesültek azzal a ténnyel, hogy szinte eltűntek a rovarok a földekről, parkokból. Nagy-Britanniában például, Magyarországról érkezve, pár éve csodálkozva láthattuk, hogy szinte üres a levegő – nincsenek repülő rovarok. Épp ezért ott már több, számunkra is követendő intézkedést hoztak a szomorú csökkenés megállítására és a félelmetes trend megfordítására. Ezt segíti például a rovarbarát-kert virágkeverék (Magyarországon is lehet már hasonlókat kapni, méhlegelő vagy lepkebarát keverék néven).

Ezen felül, Angliában a nagy, városi parkokban mindenütt csak szakaszosan nyírják a gyepet. Igen, még London legmenőbb, legforgalmasabb, leghíresebb parkjaiban is – mint az a csatolt képeken is látszik. És nem csak London, de sok más, európai város is megváltoztatta eddigi gyakorlatát, többek közt Budapesten a Főkert is kezel már így közterületeket.

A váci Bagolybükk Környezet- és Természetbarát Egyesület reméli, hogy a fényképeken látott, csodálatos méhlegelők a váci kertészet tudatos döntése nyomán meghagyott területek, és nem csak a véletlen művei. Mindannyiunk örömére és hasznára szolgálna, ha városunk is jó példával járna elöl a környezettudatos gondolkodásban, és szakaszosan kaszálná közterületeit. ♦