Nem vicces: belehalhatunk-e egy szúnyogcsípésbe?

A mostani szúnyoginvázió és a bizonyítottan gyorsuló ütemben zajló klímaváltozás már most új helyzet elé állítja a humán és az állategészségügyet. Sok jel mutat arra, hogy hazánkban az utóbbi időben olyan új szúnyogfajok is megjelentek, amelyek eddig nem, vagy kevésbé ismert betegségeket terjesztenek, így előfordulhat, hogy ha nem készülünk fel a változások várható hatásira, nehezen kezelhető járványokkal kell majd szembenéznünk.

Új, kutyákra és emberekre is veszélyes betegséget terjesztenek a szúnyogok Magyarországon: a leishmaniasis nevű betegséget a fertőzött lepkeszúnyogok terjesztik, de eddig csak a mediterrán régióban fordult elő. A betegség elsősorban Ázsia, Kelet-Afrika, Közép- és Dél-Amerika országainak népességét érinti, de a Földközi-tenger menti országok lakosai és kedvencei is veszélyben vannak, sőt, már hazánkban is diagnosztizálták a háziállatokra, azon belül is elsősorban a kutyákra, illetve az emberekre veszélyes betegséget, a fertőzést közvetítő lepkeszúnyogok ugyanis az éghajlatváltozással egyre tovább tudnak jutni Északra.

A szívférgességet a hazai szúnyogfajok és a koreai szúnyog terjeszti, kutyáknál először fáradékonyság formájában jelentkezik, ha nem kezelik időben, akkor állóképesség-romlással, köhögéssel és légszomjjal járhat. A betegség súlyosbodása akár a kutya életébe is kerülhet. Embernél a bőralatti szövetekben elhelyezkedő féreg helyi elváltozást okozhat. A fájdalmas, gyulladt csomók leggyakrabban a felsőtesten jelentkeznek.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Méregdrága a disznóhús. ha éhes vagy, fizess érte

„Ma Magyarországon 50-52 szúnyogfajt tartunk számon és az új fajok megjelenésével folyamatosan számolnunk kell. Az úgynevezett inváziós fajok talán abban különböznek, hogy nappal aktívabbak a hazai társaiknál” – mondta egy nyilatkozatában dr. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem mikrobiológusa, aki csapatával a szúnyogok fertőzöttségi mértékét vizsgálja.

Újabban az ázsiai tigrisszúnyog vagy napszúnyog, latin nevén Aedes albopictus (Stegomyia albopicta) jelent meg, ez a vérszívó a rovarok osztályába, a kétszárnyúak rendjébe, a szúnyogfélék családjába tartozó faj. Jellemzői a fekete-fehér csíkos lábak, és a fekete-fehér csíkos test. Délkelet-Ázsiában, a trópusi és szubtrópusi területeken őshonos, de az elmúlt néhány évtizedben a nemzetközi áruszállításokkal és utazásokkal elterjedt szerte a világon. Újabban már hazánkban is megjelent.

A rovart a tigrishez hasonló csíkos megjelenése miatt hívják tigrisszúnyognak.

A tigrisszúnyog számos vírusos kórokozó, beleértve a Nyugat-nílusi vírus, a sárgaláz vírus, az agyvelőgyulladás, a dengue-láz, a Chikungunya-láz, a Zika-vírus, valamint számos fonalféreg (például a Dirofilaria immitis) hordozója. Az ázsiai tigrisszúnyog volt felelős a francia szigeten, La Réunionban 2005-2006 szeptemberében kirobbant Chikungunya-járványért, ahol a becslések szerint 266 ezer ember fertőződött meg a vírussal, és 248 haláleset következett be a szigeten, valamint az európai kontinensen kitört Chikungunya-lázért, mely 2007 nyarán az olasz Ravenna tartományban betegített meg több mint 200 embert.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
MÁV app: bérletvásárlás iOS-szel is

Miért viszket a szúnyogcsípés?

A szúnyog csípésekor a nyálával számos különböző anyagot juttat szervezetünkbe (pl. különböző fehérjéket, véralvadásgátlót, emésztő enzimeket). Az idegen anyagok jelenlétére szervezetünk allergiás reakcióval válaszol, melynek jellemző tünetei: viszketés, fájdalom, duzzanat, bőrpír.

Mint más allergiás reakcióknál is, javarészt az ember immunrendszerétől és a bejutó testidegen anyag mennyiségétől függ a tünetek súlyossága. Van, akinél alig észlelhető a csípés, míg másoknál nagyobb duzzanat, komolyabb bőrpír, illetve viszketés jelentkezik.

Hazánkban a közegészségügyi szakemberek 2014 óta célzottan vizsgálják az behurcolt szúnyogfajok elterjedését. Három olyan behurcolt szúnyogfajt észleltek hazánkban, melyek eredeti élőhelye Délkelet-Ázsia. Az ázsiai bozótszúnyogot (tudományos neve: Aedes japonicus) és a koreai szúnyogot (Aedes koreicus) megtelepedettnek tekintjük, de csak a dél-nyugati országrész egyes területein. Az ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) pedig pontszerűen tudták kimutatni néhány településen, megtelepedése bizonytalan, az időjárás függvénye.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Még nincs nagy tolongás az olcsóbb bankolásért

Jóllehet az idegenhonos szúnyogfajok elterjedése hazánkban néhány kis területegységre korlátozódik, megjelenésükre a jövőben az ország több területén számítani lehet.

A behurcolt szúnyogfajok valóban képesek lehetnek kórokozók terjesztésére, de ehhez a kórokozónak is jelen kell lenniük az adott területen – emelik ki a szakemberek. Az általuk terjesztett betegségek hazánkban csak ritkán és csak behurcolt esetként fordulnak elő. A fenti szúnyogfajok pedig csak kis számban és kis területen vannak jelen, ezért jelenleg nem jelentenek számottevő járványügyi kockázatot.

Jelenleg – tegyük hozzá. A klímaváltozás okozta “újrarendeződés” azonban számunkra kedvezőtlen fordulatot is hozhat szúnyogügyben. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!