Hangyavasút, erdő, mező, virágok – mindez Vác mellett

A Verőcétől Püspökhatvanig és Vácrátótig húzódó, közben a Naszály-hegyet is magában foglaló erdőtömbök gazdája az Ipoly Erdő Zrt. Váci Erdészete. A váci központtal működő erdészet mintegy 7000 hektár állami erdőt kezel. Nem is akárhogyan! Ma már kirándulók ezrei élvezhetik egész évben a természet csendjét, változatosságát, a friss illatokat – ezekről is írt terjedelmes cikkében A Mi Erdőnk a 2019/2. számában.

Az erdészetnél történeti léptékű hagyománya van az elegyes tölgy erdőállományok természetes felújításának. A gazdálkodás legkorszerűbb módszereit olyan neves erdőmérnökök adták tovább az utódaiknak, mint az egységet több mint két évtizeden át vezető, országosan elismert Korbonski Bogdánné Nemky Klára. Az itt dolgozó erdészek mindig a térség szakembereinek élvonalába tartoztak. Az általuk létrehozott erdők minősége követendő példa, és magas színvonalú erdőgondozásra kötelez. Ma Dobó István erdészetvezető irányítása alatt öt erdész, két vadász és két erdőmérnök műszaki vezető látja el a napi feladatokat.

„Nagyon változatos termőhelyeken gazdálkodunk, a működési területünk különleges összetételű erdőknek ad otthont. Az alföldi táj jellegzetességeit hordozó vácrátóti, sződi sík − a Pesti-síkság − nálunk emelkedik dombvidékké. Erdészetünk területén az Alföld északi peremének száraz homokon tenyésző akácosai, feketefenyvesei éppúgy megtalálhatók, mint a bükkösök, melyekkel leginkább a Naszály-hegy északi lejtőin találkozhatunk” – magyarázza Dobó István.

Változatos élőhelyeket kezelnek

A térség jellemző állományai az elegyes cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, de még a Duna árterébe is benyúlik a terület. Az ország szinte minden tájegységének jellegzetes erdőállományait megtalálhatjuk a Váci Erdészetnél, és ez változatos és izgalmas, de sok kihívással teli szakmai feladatot állít az erdőgazdálkodó elé a mindennapokban, az ott szolgálatot teljesítő kollégáktól sokoldalú felkészültséget követel meg.

Az alföldi homokon elkerülhetetlen mesterséges erdőfelújítástól, a cseresek és tölgyesek fokozatos felújítóvágásán keresztül a Naszály északi lankáin zajló szálalásig, igen tág spektrumban dolgozhatnak. Ezeket egészíti ki az erdő érdekeit szem előtt tartó vadgazdálkodás, valamint a növekvő közjóléti és turisztikai igényeket kiszolgáló tevékenység.

Trófeaszemle Katalinpusztán

Dobó István álmodta meg és hozta létre a Délnyugat-Cserháti Trófeaszemlét, amit az elmúlt esztendőben már a tizenharmadik alkalommal szerveztek meg.

A gímszarvas bőgés idejét lezáró esemény hagyományosan a Katalinpusztai Kirándulóközpontban kapott helyet. Az erdészetvezető büszke arra, hogy egyre többen küldik el büszkeségüket, tavaly például a régió huszonkét vadászatra jogosult szervezetének tagjai, így 2018-ban 145 trófeát mustrálhattak meg a vendégek.

A térségben tevékenykedő vadgazdálkodók igen élénken érdeklődnek egymás vadászati tevékenysége iránt, sokan kíváncsiak az elért eredményekre, az évről évre bemutatott büszkeségekre. A trófeaszemle pedig lehetőséget teremt arra, hogy ne csupán az Ipoly Erdő Zrt. vadászterületein elejtett trófeákat mutassák meg a szakmai közönségnek, a térség összes vadászatra jogosultja kiállíthatja munkájának eredményeit.

A hagyományoknak megfelelően a szakmai közönség a helyszínen szavazással dönt arról, hogy melyik legyen az Év Bikája és az Év Selejt Bikája. A szakmai programot követően a kirándulóközpontba érkező érdeklődők és túrázók előtt is nyitva áll a kapu, a nagyközönség is megtekintheti a gímszarvas trófeákat.

A Váci Erdészet fakitermeléseinek zöme tűzifát eredményez, évenként mintegy 20 ezer köbmétert. Emellett – az idős állományok fafaj-összetétele és gyenge törzsminősége miatt – elenyésző az iparifa aránya.

„Nagy gondot fordítunk arra, hogy a kitermelt tűzifát helyben értékesítsük, elsősorban a körzetben élők tűzifa-szükségletét elégítsük ki” – hangsúlyozta az erdészetvezető. Ebben közreműködnek a helyi viszonteladók, ám az erdészetnél igen nagy az aránya a személyes, közvetlen lakossági értékesítésnek. Küldetésüknek tartják, hogy a térség lakói főként közvetlenül tőlük, a termelőtől jussanak tisztességes kiszolgálással, kiváló minőségű tüzelőhöz.

A vadászat az erdőgazdálkodás szolgálatában áll. A vadállomány minőségének a fenntartása mellett fő céljuk az erdő megújuló képességének megőrzése. A naszályi és a püspökszilágyi vadászterületet kezelik. A gímszarvas, az őz és a vaddisznó képezik a vadgazdálkodás alapjait, de Rád és Püspökszilágy között muflonos vadaskertet is üzemeltetnek, ezzel is színesítve a térség vadászati lehetőségeit.

Az erdészet fő tevékenysége, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás mellett a Dunakanyar, valamint a főváros közelsége miatt egyre több feladatot adó közjóléti, ökoturisztikai szolgáltatások fejlesztése és működtetése. A Váci Erdészet kiemelt feladata a Katalinpusztai Kirándulóközpont és Erdei Iskola működtetése. A Naszály lábánál létrehozott kirándulóközpont sokféle tartalmas kikapcsolódási lehetőséget kínál a látogatóknak. Népszerűségét leginkább annak köszönheti, hogy Nógrád megye turisztikai kapujaként működik, Budapestről és annak peremterületeiről könnyen és gyorsan megközelíthető.

A látogatószám dinamikus növekedése indokolta, hogy a tanösvények kialakítása mellett a kapcsolódó infrastruktúrát is fejlesszék. Nagyon kedveltek a kirándulóközpont tanösvényei. Vác önkormányzata és az Ipoly Erdő Zrt. 2005-ben közösen alakította ki a gyadai tanösvényt, kezdetben a Vác környékén élők számára.

„Látogatottsága évről évre rohamosan nőtt, mára jól bevezetett ökoturisztikai termékünkké vált, amely jó alapot teremtett a további turisztikai beruházások sikeréhez” – mondta Dobó István. Az öt kilométer hosszú gyadai tanösvény a Naszály északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekvő erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit mutatja be.

Minden évszakban bebarangolható útvonal, könnyed tempóval 2-2,5 óra alatt végigjárható. Tizenhárom állomásán megismerkedhetünk a környező erdők, rétek természeti adottságaival, védendő értékeivel és az ezeket szem előtt tartó erdő- és gyepgazdálkodással. A nagy állomások közötti kisebb méretű táblák további érdekességeket mutatnak be. A legkisebbek részére munkafüzet készült, amiben a látnivalókhoz kapcsolódó játékos és gondolkodtató feladatokat találnak – így kísérve végig őket a tanösvényen.

Hangya Dani fogadja az érkezőket

De nem lesznek ebben egyedül, a kiadványban Hangya Dani, a kirándulóközpont jelkép-állata kalauzolja végig őket az izgalmas úton. Így közösen fedezhetik fel a naszályi erdők és rétek gazdag állat- és növényvilágát.

A gyadai tanösvény után a madártani tanösvényt alakították ki, majd a legkisebbeknek, az óvodás korosztálynak szóló élményösvényt a bejárat közelében. Ez izgalmas információkat mutat azoknak is, akik a nagy tanösvényt valamiért nem tudják körbejárni, így az idősebbeknek, kismamáknak, babakocsival vagy kerekesszékkel érkezőknek.

A kirándulóközpont többi látványosságát, a vadasparkot, a méhészeti bemutatót, az erdei tavat, és a játszóteret azonban ők is könnyen megközelíthetik. Akadálymentesített utak segítik a közlekedést. A parkolót a központtal összekötő Hangyavasút nagyon gyorsan minden gyermek – s jó néhány felnőtt – kedvencévé vált.

Az iskolások, táborozók részére erdei iskolai szálláshely, a családok, kisebb csoportok számára apartman szállások állnak rendelkezésre. Aki tehát több napot szeretne a környéken tölteni, meg is szállhat a kirándulóközpontban. Mintegy 60 fő számára kínálnak férőhelyet. Az erdei iskolában szakemberek avatnak be az erdő életébe.

Akadálymentesített utak segítik a közlekedést

„A látványosságok és erdei kalandok mellett minden évben számos tematikus programmal várjuk a látogatókat” – teszi hozzá az erdészetvezető. Dobó István örömmel említi egyebek között a Dalol a Naszály rendezvényt, ahová gyerekkórusokat várnak évről évre, hogy közös énekszóval töltsék meg az erdőt.

A folyamatos fejlesztés eredménye, hogy a meglévő tanösvények fogadóhelyén kényelmes parkoló várja a kirándulókat, közelében erdő és természetismereti bemutatóközpont épült, amely az erdő élete kiállítást, működő fűrészüzem-makettet, érintőképernyős felületen elérhető játékokat, foglalkoztató- és előadótermet, valamint „erdei teázót” foglal magában. Ezek révén olyan, a környéken egyedi, európai színvonalú tér jött létre, amely lehetővé teszi, hogy bármilyen időjárási körülmények között fogadhasson látogatókat a naszályi erdő. ♦