Ez komoly: aszályoktól fog nyögni az egész ország

Az elmúlt években a világ több nagyvárosában kitört már a vízválság: a brazíliai São Paulo vízkészlete 2014-ben a régió történelmének legdurvább aszálya közepén csökkent kapacitásának 3 százalékára; tavaly a dél-afrikai Fokváros közelítette meg napokkal a totális vízhiányt; idén nyáron az indiai Csennai városvezetése jelentette, hogy a hétmilliós nagyváros mind a négy víztározója kiszáradt, így a lakosok hosszú időre csapvíz nélkül maradtak. Mi váciak még jó helyzetben vagyunk, mert itt a Duna, de ha egyszer a feljebb lévő országok elkezdik majd gátakkal visszatartani a csökkenő mennyiségű vizet, akkor bajban lehetünk.

A World Resources Institute (WRI) friss felmérése szerint 17 országot fenyeget a közeljövőben fokozott vízhiány – ráadásul ebben a 17 országban él a világ népességének egynegyede. Az Aqueduct nevű fenyegetettségi atlaszban 1-től 5-ig osztályozták az országokat a vízkészlet állapota szerint – Magyarország a 164 rangsorolt ország közül a 113. helyen áll, 0,77-es osztályzattal. A fokozott fenyegetettséget 4-es osztályzat felett állapították meg – írja a Qubit.

Ezekben az országokban a mezőgazdaság, az ipar és a települések az elérhető felszíni és felszín alatti vizek 80 százalékát felélik egy átlagos évben. Amikor a víz iránti kereslet megugrik, például szárazság idején (amelyekből a klímaváltozás miatt valószínűleg egyre több lesz), akkor beüt a vízválság.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Munkaszüneti napok és munkanapok 2020-ban

„A vízhiány a legnagyobb krízis, amiről senki sem beszél. Pedig a következményei világosan láthatóak az élelmiszerbiztonsági problémák, a zavargások, a migráció és a pénzügyi instabilitás formájában” – mondta a WRI közleményében Andrew Steer, a szervezet elnöke.

Az emberek ugyan egyből a klímaváltozáshoz kötik a vízválságokat, de valójában a gazdaság és a népesség növekedése a krízisek fő okozója – állítja Rutger Hofste, a WRI adatelemzője. Az intézet felmérése szerint az éves vízfelhasználás mértéke 1961 és 2014 között 250 százalékkal nőtt, 1888,7 köbkilométerről 4720,8 köbkilométerre.

A szárazsággal kapcsolatos rangsorban már nem áll olyan jó helyen Magyarország, itt 0-tól 1-ig osztályozták az országokat a várható aszályok kockázata szerint, és Magyarország a 138 vizsgált ország közül a 16. helyen áll, 0,67-es osztályzattal – holtversenyben Pakisztánnal, Tunéziával és Vietnámmal.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Nagy ellenőrzésekre készülhetnek most az autósok

A Magyarországon idén már februártól kezdődő aszályos időszakot a búza, a repce, a kukorica, a burgonya és a borsó is megsínylette, de a gyümölcs- és zöldségárak látványos emelkedése is részben a szárazságnak tudható be. Raskó György agrárközgazdász áprilisban azt nyilatkozta a 444-nek, hogy „ebben a szezonban is 100 milliárd forint fölötti kárt hozhat a szárazság miatti búza- és repcehiány.” (fotó: Pixabay – Myriam Zilles)

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!