„Én nem valami ellen indulok, hanem valamiért!” (x)

Már az előző választáson is indult polgármester-jelöltként, most ismét ringbe száll a városvezetői székért dr. Néveri István. Ezúttal a Váci Szívvel Mozgalom – amely a szavazólapokon majd Vác Városért Választási Egyesület néven szerepel majd – támogatásával, de hangsúlyozottan függetlenként küzd a voksokért.

– Közel egy hónapja, hogy elindult a választási kampány. Felröppentek hírek, hogy polgármester-jelöltként indul, de eddig kevesebbet hallottunk önről. Az ellentábor közben gyűjti a támogatókat, az ön részéről viszont inkább passzivitást tapasztaltunk.

– Ez így van, de higgyék el, minden lépésem tudatos. Valóban sokat gondolkodtam azon, van-e realitása a jelenlegi városi helyzetben egy választási győzelemnek, de az elmúlt hetek eseményei meggyőztek. Olyan személyek támogatását kaptam meg – jobb- és baloldaliakét egyaránt –, amely már realitást adhat a sikernek. Az elmúlt hónapok, de mondhatnék éveket is, hallgatásának a részemről más oka is van. Magánemberként egy nehéz időszakon vagyok túl. Feleségem hosszantartó, súlyos betegség után elköltözött közülünk. Munkámat is háttérbe szorítva az utolsó pillanatig otthon ápoltam, mert elképzelhetetlen volt számomra, hogy akár egy percre is magára hagyjam, vagy az, hogy gondozását másra bízzam. Ez nehéz időszak volt a gyermekeim számára is, ezért úgy éreztem az a helyes, ha a nyár végét, az iskolakezdés időszakát még a gyermekeimre koncentrálva töltöm. De ennyivel a családi életemnek ezt a részét szeretném is lezárni.

– Azért talán követte az eseményeket. Mit szól ahhoz, hogy megosztott lett az ellenzéki támogatás ön és Matkovich Ilona között?

– Én nem látok megosztottságot. Ő ellenzéki, én pedig független jelölt vagyok, aki az egész várost szeretném képviselni. Máshonnan közelítem meg ezt a kérdést. Szerintem elavult kifejezés jobb- és baloldalra osztani az embereket, nézeteket és azokat egymással szembe forgatni. Ez ma már lényegesen összetettebb kérdés. Egyetlen párttól sem kértem támogatást, soha fel nem hívtam ezért senkit. Ők kerestek meg engem. Mint ahogy azzal sem értek egyet, hogy megosztom a jobboldalt. Nem én osztottam meg, hanem ezt, a legudvariasabb kifejezéssel élve is, az az ellentmondásos városvezetés tette, amely immár kilenc éve úgy ül a hatalomban, hogy alig tett valami érdemit a város épüléséért. Az én indulásom ennek csak következménye. Ha én nem indultam volna, megteszi más. Egyébként összesen öt polgármester-jelölt van. Ez kevesebb, mint az öt évvel ezelőtti nyolc jelölt, de még így is sok. Tudomásul kell venni azonban, hogy a demokráciához ez is hozzátartozik.

– Miért függetlenként? Ez mit jelent az ön számára, mit ért az alatt, hogy független, de nem ellenzéki jelölt?

– Az „ellenzéki” szó egy pártok érdekütközését, hatalmi harcát jelentő tartalmat is hordoz. Én viszont egy ilyen konfliktushelyzetbe nem szeretném belevinni a városunkat. Bármi legyen is a nevük, de az országos pártok ne akarjanak fel- és kihasználni minket presztízsharcaikhoz, hanem tanulják meg a helyi embereket tisztelni és szolgálni. Városi szinten hibának tartom az „ellenzéki összefogás jelöltje” kifejezést is. Azt jelenti, hogy valami, vagy valaki ellen indul egy ilyen koalíció és eleve kizárja a majdani együttműködést. Én nem valami ellen indulok, hanem valamiért! Ez a valami pedig a városunk, mert úgy érzem többet tudnék tenni, mint amit eddig tapasztaltam. Konzervatív, polgári, keresztény ember vagyok, akik támogatásukról biztosítottak, ennek ismeretében, ennek elfogadásával tették, bárhonnan is jöttek. És ez pedig már előre vetíti egy szélesebb együttműködés lehetőségét.

– Melyek azok a konkrét okok, amelyek meggyőzték az indulás mellett?

– Azt én is látom, hogy komoly gondok vannak a városháza táján. Sokan nem a képzettségük, tehetségük, vagy akár a szorgalmuknak megfelelő helyen dolgoznak. Az is igaz, hogy az elmúlt években volt sok ígéret, de ezekből csak elvétve valósult meg valami. Hozzáértő szakemberek is azt mondják, hogy kérdésesek a pénzügyi viszonyok is. Én tisztelem és becsülöm mindenki munkáját, ha vannak eredmények, azokat örömmel elismerem, de hiányérzetem is van. A közhangulat inkább az elégedetlenség felé mutat és nagy az emberekben a becsapottság érzése is. Ezt az ellenzék jól látja, és azt is, hogy a város érdekében igenis változásra van szükségünk, amely a jelenlegi vezetés leváltása nélkül nem lehetséges. De hangsúlyozom, soha nem egyes emberekkel van bajom.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
KAMPÁNY: Néveri István polgármester-jelöltként indul

Nem értek egyet az interneten megjelenő „döbrögizésekkel”, vagy emberi méltóságot más módon sértő becsmérlésekkel. Ezekhez hasonló kifejezések tőlem soha nem származtak, nem is fognak, de azt látom, hogy a változtatás igénye kézzel fogható a városban. Ezt most mi megtehetjük.

Nap mint nap felteszik nekem a kérdést egy utólagos elszámoltatásra vonatkozóan is. Erre az a válaszom, hogy előbb alaposan meg kell ismerni a tényeket, szerződéseket, tényleges történéseket és azok ismeretében lehet dönteni. Tervezni nem tervezem, de a kormánypártok által is megszavazott jogszabályi lehetőség ehhez már adott, csak ezt felelősséggel kell tudni használni.

Nagy hibának tartom továbbá a mulasztásokat, az el nem végzett munkát, a meg nem írt pályázatokat és az ezek okán elvesztett lehetőségeket is. Hangsúlyozom, nem csak a városvezetés leváltása fontos, hanem az is, hogy utána mi lesz? Képesek leszünk-e a dolgokat helyreállítani, újra pozitív pályára állítani városunkat? Ezért számomra nem csak a leváltásukról szól ez a választás, hanem sokkal inkább a következő öt év megalapozásáról is.

Megértem azt is, hogy most sokan megpróbálják az emberek elégedetlenségét meglovagolni, ezért ellenzékiségről beszélnek, ezzel azt a látszatot keltve, mintha ők mások, vagy jobbak lennének. Igyekeznek jobbat, többet ígérni, hiszen választás jön. Én viszont nem szeretnék ilyen olcsó trükkökkel manipulálva támogatást szerezni, mivel én nem csak őket, az „ellenzéket” hanem az egész várost szeretném képviselni párttagságtól, pártérdekektől függetlenül, azokat is, akik szavazatukkal korábban bizalmat adtak a jelenlegi városvezetésnek, de csalódtak. Sőt, polgármesterként még azokért is dolgozni fogok, akik most ellenfélnek tűnnek.

– Ez szép gondolat, de ehhez előbb győzni kell és a másik oldalon, mások mellett felsorakoztak a pártok, pártlogók. Ehhez mit szól? Nem érinti ez kellemetlenül?

– Kellemetlenül semmiképpen sem. Néhány párt, vagy pártlogó mögött ebben a városban nem érzek számottevő támogatottságot. Én nem a logóban, hanem az elkötelezetten cselekvő emberekben látom az erőt. Az emberek pedig mellém álltak. Egyébként nem tartom szerencsésnek ezt a logóháborút. Én épp azt próbálom mindenkiben tudatosítani, hogy egy Vác méretű városban mindkét oldalon felül kell emelkedni a pártlogók mögötti ideológiai, vagy érdekellentéteken. Nem engedhetjük, hogy a logók megosztottságot hozzanak létre.

Egy iskolába járnak a gyerekeink, a választások után is ugyanazokon az utcánkon, egymás mellett fogunk járni. Mi egy város vagyunk. Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy nincs helye értékrendi, vagy véleménykülönbségeknek. De előbb végezzük el – mondjuk a képviselőtestületben – tisztességgel, becsülettel a munkát és utána beszélgethetünk egymás nézeteinek helyességéről, vagy hibáiról.

– Szóval az országos pártlogókat és ezzel a párttámogatásokat fölöslegesnek, vagy szükséges rossznak látja?

– Ha fölöslegesnek nem is, de egy helyi választás során kevésbé hangsúlyosnak mindenképpen. Biztos hoznak majd a pártlogókra hivatkozók számára szavazatot azoktól a választóktól, akik csak a logót nézik. De ezeket a választások után hamar elfelejtik az emberek. Én a tényleges munkára készülök, amelyhez hiteles helyi emberek önzetlen teher- és áldozatvállalására, elkötelezettségére van szükség, ők pedig nagyon sokan mellettem tették le a voksukat.

Furcsa fordulata a világnak, hogy én, aki világéletemben konzervatív nézeteket vallottam, a „másik oldal” képviselőire is hivatkozhatok. A váci DK elnöke – akivel nézeteinkben egyébként szinte semmivel nem értek egyet – tagsága és sok éves múltja ellenére inkább lemondott, kilépett, de nem engedte, hogy a fővárosból a helyi alapszervezetének döntésével szemben diktáljanak neki. A váci jobbikosok is előbb a támogatásom mellett döntöttek, majd vezetőik fura módon ezzel ellentétesen cselekedtek. De ez maradjon az ő belső ügyük, azt azonban látom, hogy többen átléptek a Mi Hazánk Mozgalomba, vagy egyszerűen kiléptek. Van azonban közöttük olyan több diplomás középiskolai tanár is, aki inkább felvállalta a velük szembeni konfrontálódást és az eredeti szavazásukkal megegyezően, jobbikosként a Váci Szívvel jelöltjeként indul.

De folytathatnám a sort az MSZP-vel is, ahol a helyiek szintén, a DK-hoz hasonlóan megtámadták az országos vezetés döntését, mert a városi alapszervezetük és a megyei vezetésük is egyhangúlag a Váci Szívvel támogatása és ezzel az én támogatásom mellett döntött. Említhetem továbbá dr. Jakab Zoltánt is, aki a 2014-es választáskor a Váci Lokálpatrióták – Együtt polgármester-jelöltje volt, most mégis mellettem sorakozott fel. Számomra pedig ez a fontos, a helyi emberek támogatása a meghatározó, mert a „jól hangzó” nevüket adó országos pártok vezetői soha nem fognak idejönni dolgozni, a tényleges munkát nekünk kell majd elvégezni.

– Nem fél attól, hogy a felsorolt nevek és pártok elriasztják a jobboldalról biztosnak mondott szavazóit? Hiszen öt évvel ezelőtt egyértelmű volt a számokból, hogy a megszerzett szavazatainak döntő többsége onnan származott.

– Ettől a legkevésbé sem tartok. Aki jobboldalról akkor rám szavazott, az pontosan tudja, hogy az én értékrendem nem változott, csak én már átlátom, hogy harminc évvel a rendszerváltozás után be kellene fejezni az árokásást. Néhányan ezt már szintén belátták. Nem azt kérték tőlem, hogy változzak meg, hanem megkérdezték: komolyan gondoltam-e 2014-ben, hogy mindenkinek a támogatását várom, aki egy szebb, jobb, élhetőbb város érdekében együtt akar velem dolgozni. Tették mindezt önzetlenül, úgy, hogy csak egyetlen kérés, elvárás fogalmazódott meg felém.

– Mi volt az?

– A kérés az volt, hogy ha megválasztanak, akkor tisztességesen, a város fejlődését keresve dolgozzak és az emberek ne a pártállásuk szerint, hanem a tényleges teljesítményük alapján legyenek értékelve. Ezt pedig nem csak, hogy tudtam vállalni, hanem én is ezt tartom helyesnek. Biztos vagyok abban is – és nagyon sokan ebben megerősítettek -, hogy jobboldalról is ezt így szeretnék a legtöbben, még ha jelenleg nem is ez alapján cselekszik a város vezetése.

Nem kétséges, hogy a felálló új képviselőtestület is többszínű lesz, de itt van egy óriási felelőssége a polgármesternek. Példát kell mutatnia, jó értelemben irányítania kell a hivatali és testületi munkát egyaránt. És még valami: szinte folyamatosan mást sem hallok az utcán, csak a felelősség nélküli kritikákat a jelenlegi városvezetésre nézve, de elszántságot, bátorságot, tenni akarást már csak elvétve. Hosszú a háttérből, gyakran a névtelenségbe burkolódzó bírálók sora és ha rákérdezek, hogy vállalod-e ezt nyíltan is, nemleges a válasz. Miféle világ az, ahol nem mernek az emberek nyíltan hangot adni a véleményüknek? Számomra elveszíti mindenki a jogalapot a bírálatra, aki nem tesz legalább annyit, hogy szavazatával támogat.

– Szókimondó, határozott szavak.

– Lehet, de nem fogok másként nyilatkozni, mert mondjuk más az elvárás. Ha valamit el lehet mondani néhány szép, egyszerű magyar mondattal, akkor nem szabad túlragozni.

– Valóban együtt tudna működni mindenkivel, olyanokkal is, akik nem támogatják, netán az ellenlábasai?

– Megválasztásom esetén készen kapok egy képviselőtestületet és ebből kell kihozni a maximumot. Itt szükség lesz majd diplomáciai érzékre, a konfliktusok kezelésének képességére, emberismeretre és még sorolhatnám. Tiszta, rendezett, intelligens viszonyokat kell teremteni először az emberi kapcsolatokban, mert amíg ott nincs rend, addig az utcákon is szemét lesz. Ha ezt sikerül megvalósítani a képviselőtestületben, akkor gyorsan lesz látható eredménye. A válaszom pedig egyértelmű: mindenkivel együtt tudok és együtt akarok dolgozni. Polgármesterként kötelességem is minden képviselőtársamat tiszteletben tartani, mert ha nem tenném, egyben az ő szavazóit is megsérteném.

– Egy kampány során bőségesen hallani ígéreteket, konkrétumokat arra nézve, hogy mit kíván megvalósítani. Ön is rendelkezik ilyen listával?

– Listával semmiképpen sem. Először is nem baj, ha szókimondó, de egy tiszta, kulturált, Vác városához és hozzánk méltó kampányt várok el mindenkitől. Bőségesen hallani másoktól, hogy utakat, járdákat, csatornázást, takarítást ígérnek, de ezeket kár említeni, mert természetes a megvalósításuk szükségessége. Kizárólag attól függ, lesz-e rá forrás, magyarul pénz. Ehhez azonban először is átlátható viszonyokat kívánok teremteni, egy kulturált, intelligens városvezetést. Másodszor Vác városának minden olyan helyen történő markáns képviseletét, amelyből profitálhatunk. Harmadszor meg kell találni azokat a lehetőségeket, például pályázatokat, ahonnan ez előteremthető.

De a meglévő gazdálkodást is át kell tekinteni, hogy választ kapjunk alapvető kérdésekre. Elképzelhető, hogy ott is lenne mit igazítani. Ezenkívül köztudott, hogy Vác fekvéséből kifolyólag frekventált helyen van. Évszázadokon keresztül ebből profitálni tudott. Minden feltételünk adott ahhoz, hogy ma is fejlesztésekkel, beruházásokkal növelni lehessen a város bevételeit. Ennek érdekében szeretnék egy olyan vállalkozói kört, tanácsadó testületet is életre hívni, akik hozzáértő módon, ötletekkel, kapcsolati tőkével segíteni tudják ezt az elképzelést. Ez is egy szakma. Meg kell találni azokat a személyeket, akik értenek hozzá.

Feladat van tehát bőven, már csak a választók felhatalmazására van szükség. (politikai hirdetés) ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!